Fejes káposzta

A fejes káposzta vagy édes káposzta a vadkáposzta egy termesztett változata. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben. A C-vitamintartalma 40–50 mg/100 g.

A fejes káposzta jellemzői

A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban, ha nem takarították be, pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható. A káposzták őse az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger területén volt őshonos. A fejes káposzta egyébként a keresztes virágúak családjába tartozik, rokona a kelkáposzta, a kelbimbó, a karfiol, a brokkoli, a karalábé, sőt a retek és a torma is. A fejes káposztát az ókori görögök nemesítették ki, míg a ma ismert változatai a középkorban alakultak ki. Nagy mennyiségben tartalmaz A-, B-, C- és U-vitamint, káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, ezért a jó felhasználhatósága mellett még ezek is a fogyasztása mellett szólnak. Mindezek mellett az emésztőrendszer egyik legjobb természetes gyógy- és regeneráló-szere. Salátaként, savanyúságként, köretként is ideális, de a rétesekbe és más ételekbe is előszeretettel rakják.

A fejes káposzta termesztése

A káposztát saját magunk által előnevelt vagy kertészetben vásárolt palánták ültetésével a legegyszerűbb termeszteni. A korai fejes káposzta palánták neveléséhez beltérben, már februárban elvethetjük a magokat, kis műanyag cserépbe. A palánták kiszoktatás, edzés után lehetőleg április elején ültessük ki az előkészített ágyásba 40 x 40 cm-es térállásba. A késői káposzta fajták palántáit július elején ültetjük, a korai fajtáknál nagyobb 50 x 50 cm-es tőtávolságra. A fejes káposzta egy fényigényes növény, ezért a napos, világos helyen termeszthető sikerrel. Talajok közül a tápanyagban, humuszban gazdag, jó vízellátású, porhanyós felső talajrétegű talajokat kedveli a leginkább. Emellett tápanyagigényes is, nitrogénszükséglete magas, de túlzásba sem szabad esni! Vízigényes, egyenletes vízellátás mellett neveli a legszebb káposztafejeket.

A megfelelő vízellátással gyorsan és folyamatosan fejlődik a fej, száraz időszakokban terménycsökkenésre számíthatunk. Ingadozó vízellátás mellett, a káposztafej megrepedhet. A rövid tenyészidejű fajtákat általában 4-5 alkalommal kell locsolni, a hosszabb tenyészidejűeket több alkalommal és nagyobb mennyiséggel, nyáron kár átlagosan 8-10 naponta. Fontos, hogy megfelelő ápolást kapjon, ezért az öntözésre, a kapálásra és a növényvédelemre mindenképpen figyeljünk oda. Kártevők közül elsősorban a tripszek és káposztalepke hernyóinak megjelenésére számíthatunk, betegségek közül pedig a káposztamozaikot, peronoszpórát, és a palántakori palántadőlést lehet megemlíteni. Magyarországon egyébként 2021-ben a káposztafélék termőterülete mintegy 4152 hektárra tehető, a káposztafélék legjelentősebb termesztési körzetei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében helyezkednek el.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!