A 2024-es év első felében a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumene 6,1%-kal, míg a húskészítmény-gyártás 13,1%-kal bővült. Ez ugyan kedvező jel, de Éder Tamás szerint ez a növekedés nem tudta teljes mértékben kompenzálni az előző év visszaesését. A belföldi húskészítmény-értékesítés tavaly 13%-kal nőtt, az export pedig közel 18%-os bővülést mutatott, ami akkor bizakodásra adott okot. E mutatók egy szolidan optimista hangulatot alapoztak meg az ágazatban, amelyet tovább erősítettek a reálbér-növekedési és gazdasági bővülési várakozások, valamint az export iránti remények.
Globális hatásoktól szenved a mezőgazdaság – ezt kellene tenni a túléléshez
Aztán jött a feketeleves
A pozitív előrejelzések ellenére az év eleji gazdasági folyamatok nem hozták a várt fordulatot. Az élelmiszer-infláció elleni adminisztratív intézkedések - mint például az árstop - a sertéshús piacát is érzékenyen érintették.
A sertéscomb esetében például az árstop idején megháromszorozódott az import, olcsóbb külföldi húsokkal árasztva el a piacot, ami további nehézségeket okozott a hazai termelőknek.
A fogyasztás és a gazdasági növekedés is elmaradt a remélt szintektől, az importnyomás erősödött, és megzavarta a hazai piaci kapcsolatokat. Mindezek mellett a ragadós száj- és körömfájás megjelenése újabb súlyos piaci zavarokat idézett elő: az exportpiacok részlegesen bezáródtak, a sertéshús kivitele pedig 14%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Durva lépés: brutális vámot vet ki Kína az európai sertéshúsra
Mit tartogathat a jövő?
A húsipar szereplői reális, de mérsékelt elvárásokat fogalmaznak meg a közeljövőre nézve:
- A belföldi fogyasztás enyhe emelkedése várható.
- Az exportpiacok fokozatos újranyitása lehet remény.
- Az importnyomás továbbra is erőteljes maradhat.
- Az ágazat eredményességi problémái - különösen a fejlesztési hajlandóság és képesség csökkenése - fennmaradhatnak.
- A pályázati beruházások megvalósítása kérdéses, a konszolidációs folyamatok viszont felgyorsulhatnak.
A szektor nehézségeit tovább mélyítették a termékpálya mentén kialakuló konfliktusok, valamint az állami beavatkozások.
Miért tiltotta meg a kormány a nagy magyar tejfeldolgozó eladását?
Mi lehet a kilábalás kulcsa?
A Hússzövetség elnöke hangsúlyozta: a magyar húsipar versenyképességének javításához nélkülözhetetlen a rendelkezésre álló piacvédelmi eszközök aktív és célzott alkalmazása, különösen a fejlesztési pályázatok hatékony kihasználása mellett.
A fogyasztók továbbra is várják a kiváló minőségű magyar húsokat és húskészítményeket. Ehhez azonban stabil működési környezetre, kiszámítható szabályozásra és élő kapcsolatokra van szükség a teljes termékpályán.
Mi lesz az agrárium sorsa? - Itt a forrásdömping, de a jövő már bizonytalan
Pörögtek a pályázatok
Szigeti Szabolcs, az AM helyettes államtitkára előadásában elmondta, hogy az elmúlt évtizedben hatalmas átalakuláson ment keresztül az állattartó telepek fejlesztésének támogatási rendszere Magyarországon. Az elmúlt évek során a sertéságazatban működő gazdaságok egyre nagyobb volumenű fejlesztési támogatásokhoz jutottak a Vidékfejlesztési Program keretében. Míg 2016-ban még külön pályázati felhívás szólt a sertéstartók számára - 109 kérelem érkezett be 14,4 milliárd forint támogatási igénnyel -, addig 2020-ra a különféle állattartó ágazatokat integráló felhívások váltak jellemzővé, jelentősen magasabb forráskeretekkel. A támogatási összeghatárok is ugrásszerűen növekedtek:
- 2016-ban 500 millió Ft volt a plafon,
- 2020-ban már 2 milliárd Ft,
- 2023-tól pedig akár 5 milliárd Ft is elérhető a kedvezményezettek számára.
Kimondták: ez kell a magyar mezőgazdaság sikerességéhez a jövőben
A 2020-as ciklusban benyújtott nagyobb fejlesztések közül 91 sertéságazati projekt 64 milliárd forintnyi támogatást igényelt, míg a kisebb, 100 millió forint alatti korszerűsítések keretében 90 sertéstartó nyújtott be kérelmet. Ez utóbbiaknál is jellemző volt, hogy a támogatási összegek aránya (16%) meghaladta a darabszám arányát (7,5%), ami a beruházások jelentős átlagértékét mutatja. A legutóbbi felhívásokban - a közös agrárpolitika új keretei között - a sertéságazat minden eddiginél aktívabb részvételt mutatott:
136 kisebb fejlesztési kérelem érkezett 13,5 milliárd forint összegben,a nagy volumenű fejlesztési igény pedig 168 milliárd forintra rúgott, ami a teljes keret 22%-át tette ki - példátlan arány a korábbi évekhez képest.
A kiíró hatóság ennek fényében több forrást csoportosít át az állattartó telepek fejlesztésére, beleértve egy 100 milliárd forintos, más célra szánt keretet is. A cél: minél több, már beadott és megfelelő minősítést kapott pályázat támogatása. Az új rendszer számos könnyítést is tartalmaz, például kamattámogatást, garanciadíj-támogatást, valamint akár 50%-ig biztosítékmentesen igényelhető előleget is.
