Nehéz, viharos időszakon vagyunk túl

- fogalmazott az esemény megnyitóján Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője, aki szerint az elmúlt hat év során számos kihívás - például járványok, klímaválság, gazdasági sokkok - érték a magyar mezőgazdaságot.

Nehéz helyzetben sok magyar termelő: már tényleg csak ebben bízhatnak?

Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.

Ennek ellenére a szektor stabilitását és alkalmazkodóképességét megőrizte. Az élelmiszer-szuverenitás kérdése pedig mindenkit érint, hiszen a biztonságos ellátás nemcsak gazdasági, hanem szuverenitási kérdés is, különösen a jelenlegi, változó világrendben.

Együttműködés, vízmegtartás, rugalmasság: ezek kellenek ma a sikerhez

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szintén a közös gondolkodás és az együttműködés fontosságát emelte ki:

Az idei év megtanította azt, hogy együtt kell működnünk, együtt kell gazdálkodnunk.

Új korszak küszöbén az európai agrárium, jelentős változások várhatók

2025 júliusában került nyilvánosságra az Európai Unió 2028–2034-es időszakra vonatkozó költségvetési tervezete, amely jelentős változásokat hozhat az agrárpolitika területén.

Hozzátette, hogy a jövő szempontjából elengedhetetlen a vízmegtartás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is. Jó hír, hogy a magyar gazdálkodók számára az elmúlt évek során egyre több lehetőség nyílt meg: ma Magyarországon a legkisebbtől a legnagyobb cég, termelő is megtalálhatja a forrást, a pályázatot, hogy sikeresen tudjon termelni, működni.

A gazdák szerepe nem csupán a termelésről szól

- hangsúlyozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, aki szerint a termelők nélkül nem születhet felelős döntés az agráriumban.

Kiderült: durván megvágják a magyar agrártámogatásokat

Az Európai Bizottság bemutatta a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőbeli jövedelemtámogatásának minimális nemzeti keretösszegeit.

Mint mondta, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem öncélú tevékenységek: végső céljuk, hogy értékes, biztonságos és jó minőségű élelmiszer kerüljön a családok asztalára. Fontosnak nevezte a fogyasztókkal való szoros együttműködést is, hiszen a piaci versenyben az a szereplő maradhat tartósan talpon, aki a minőséget helyezi előtérbe. Hozzátette: a tudás legalább olyan fontos tényező, mint a termőföld vagy a gépek, hiszen anélkül nincs fenntartható, korszerű termelés. Ennek kapcsán méltatta a hazai agrárképzés fejlesztését is, különösen a precíziós gazdálkodás oktatásának elindítását, amelyben hazánk Európa élvonalába tartozik.

Az új technológiák alkalmazása és a szaktudás lehet a kulcsa annak, hogy környezetkímélő, mégis versenyképes mezőgazdaság jöjjön létre Magyarországon.

Globális hatásoktól szenved a mezőgazdaság – ezt kellene tenni a túléléshez

A szántóföldi növénytermesztés és a sertéstartás területén is éreztetik hatásukat a világméretű változások.

Nagy István agrárminiszter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdák az elmúlt években komoly kihívásokkal néztek szembe: növény- és állatbetegségek, emelkedő termelési költségek, valamint a munkaerőhiány egyre nehezebb helyzetet teremtettek. Ennek ellenére a kormányzat célzott pályázatokkal és támogatásokkal igyekszik segíteni a termelőket, hiszen az élelmiszer-ellátás biztonsága nemzeti érdek, amely nem kerülhet veszélybe.

A miniszter hangsúlyozta: a hazai agrárpolitika egyértelműen gazdaközpontú, és ez a megközelítés kézzelfogható eredményeket hozott. Az utóbbi években jelentősen nőtt a termelékenység és a jövedelmezőség, emellett az agrár-külkereskedelem is dinamikusan bővült. Kiemelte, hogy az agrárexport értéke 135%-kal haladta meg a 2010-es szintet, ami történelmi mérföldkőnek számít. Mindez szerinte nem valósulhatott volna meg a támogatási rendszer kiszámítható és célzott működése nélkül.

A jövő agráriuma modern, digitális és fenntartható.