A közelmúltban közzétett tervezet célja az uniós pénzügyi rendszer egyszerűsítése, a források rugalmasabb felhasználása és a gyorsabb reagálás lehetősége a gazdasági és geopolitikai kihívásokra. Emellett átalakul a költségvetés szerkezete is: a korábbi hét fejezet helyett az EU négy nagy egységre osztaná a forrásokat, melyek közül az agrárpolitika az elsőbe kerülne a halászati, a kohéziós és a klímapolitikával együtt. Az is kiderült, hogy a 2027 utáni KAP-reform részeként megszűnik az eddig alkalmazott kétpilléres finanszírozási struktúra, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.
Kevesebb pénz, új logika
Mint azt Szabó István, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatója lapunknak elmondta, a jelek szerint a Közös Agrárpolitika a következő költségvetési ciklusban nemcsak szerkezetében, hanem finanszírozásában is jelentős átalakuláson megy majd keresztül. Az egyszerűsítés érdekében a jelenlegi két pillér – a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés – összeolvadna, és a források összességében mintegy 15 százalékkal csökkennének. A pontos tagállami forrásallokáció mértéke a későbbiekben kerül meghatározásra.
A közvetlen támogatások új rendszerében több jogcím is tisztán uniós finanszírozású maradna. Ezek közül a legfontosabb a degresszív területalapú jövedelemtámogatás, amely a jelenlegi alaptámogatás továbbfejlesztett változata lenne. A támogatás összege fokozatosan csökkenne a gazdaságot megillető támogatás nagyságával arányosan, és maximuma évente 100 000 euró lenne gazdálkodónként. Fontos új elem, hogy 2032-től a nyugdíjkorhatárt már elért, öregségi nyugdíjban részesülő gazdálkodók nem lennének jogosultak erre a támogatásra.
A termeléshez kötött támogatások köre bővülne, a tagállamok pedig nagyobb mozgásteret kapnának abban, hogy mely ágazatokat részesítik előnyben. A támogatás kiterjedhetne például a takarmányozásban használt fűfélékre, sarjerdőre, valamint több állattenyésztési ágazatra is, ugyanakkor a dohány- és borágazat kizárásra kerülne.
A többi támogatási forma – például a kisgazdaságok támogatása, agrár-környezetvédelmi intézkedések, beruházási támogatások – nemzeti társfinanszírozással működne. A tervezet szerint az elkövetkező időszakban is nagyobb mozgástér áll rendelkezésre a kisgazdaságok célzott támogatására. Az ökológiai gazdálkodás támogatása minden tagállamban kötelező lenne, az AÖP és AKG programok pedig összeolvadnának, lehetőséget adva egy- vagy többéves vállalásokra.
A jelenlegi feltételességi rendszer helyét egyfajta új megközelítésű gazdaság gondozás venné át, amely az uniós jogszabályoknak való megfelelést jelenti, de nem ír elő többletkövetelményeket. Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kellene a kockázatkezelési eszközök elérhetőségét, ha nincs megfelelő nemzeti rendszer.
Mi várható?
Szabó István lapunknak arról is beszélt, hogy az átalakuló támogatási rendszerben a tagállamoknak a jövőben még nagyobb szerep jutna a támogatási rendszer kialakításában, különösen a beruházások és a kockázatkezelés terén. A mezőgazdaság, az élelmiszerrendszerek, az erdőgazdálkodás és a vidéki térségek ellenálló képességének növelését célzó beruházások – különösen az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás kihívásaira válaszul – ugyanakkor továbbra is támogathatók lennének. A tagállamok kamattámogatás és garanciadíj-támogatás formájában is segíthetik majd a gazdálkodókat.
Az új uniós költségvetési ciklus alatt eddig csak elvétve alkalmazott pénzügyi eszközök fokozott használatára nyílhat majd mód és több nemzetközi és nemzeti pénzügyi fejlesztési intézménnyel (pl. az Európai Beruházási Bankkal) lehet majd magasabb színvonalú együttműködést kialakítani. Ez várhatóan számos területen nyújt majd az OTP Agrár számára is fejlődési lehetőséget.
A végleges költségvetést legkésőbb 2026 végéig kell elfogadni, addig a közzétett tervezetek sokban módosulhatnak. A költségvetéshez kapcsolódó uniós és nemzeti végrehajtási szabályok elfogadása miatt – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – átmeneti időszak is bekövetkezhet, amelynek során a KAP a jelenlegi szabályok szerint fog még tovább működni.
(x)
