Fekete év volt 2025 a magyar élelmiszeriparnak: sok sebből vérzik a történet

Fekete év volt 2025 a magyar élelmiszeriparnak: sok sebből vérzik a történet

A 2025-ös év minden eddiginél nagyobb kihívások elé állította a magyar élelmiszeripart és a fogyasztókat. Az áremelkedések és az árrésstop, a változó vásárlási szokások, a termelési nehézségek és más problémák egyszerre nehezítették a piac működését. A hazai és nemzetközi szabályozások, valamint a vámháborúk további nyomást helyeztek a szereplőkre, míg a fogyasztók a dráguló termékek közepette próbálták átgondolni költéseiket. Ha mindez nem lenne elég, itt van a Mercosur megállapodás kérdése is. A szakértők úgy gondolják, hogy az egyezmény veszélyeztetné az európai mezőgazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, a természetes értékeket és az éghajlatot is. Így hát talán nem túlzás azt mondani, hogy 2025 így az alkalmazkodás és a túlélés éve lett a magyar élelmiszeripar számára, amikor a szereplőknek minden fronton helyt kellett állniuk. 2026 pedig ugyancsak nem lesz sétagalopp az előrejelzések szerint.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

Már rögtön, az év első napján arról számoltunk be, hogy 2025-ben a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság egyszerre szembesülhet új kihívásokkal és lehetőségekkel. A feldolgozóipart jelentős támogatási programok, míg a szabályozási környezetet a termelővédelmi csomag és az öntözés formálja. Az élelmiszer-inflációval kapcsolatban azt „jósolták”, hogy mérséklődik, de továbbra is a teljes infláció felett maradhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke az év elején elmondta, hogy az uniós termeléskorlátozó szabályok miatt az elmúlt öt évben több tagállamban csökkent a húsfogyasztás és az állati termékek előállítása, miközben a baromfihús iránti kereslet nő. A támogatások kapcsán bizakodó volt, ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a pályázatok elbírálásánál reális, banki minősítésen és cégátvilágításon alapuló szempontokat alkalmazzanak, mert ezek segítenek a valóban megvalósítható beruházások kiválasztásában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Idén sem csitult a rovarfehérje-őrület

A rovarfehérjék évek óta komoly vitákat szülnek EU-s és hazai szinten is. Egyelőre négy rovarfaj élelmiszeripari felhasználása engedélyezett, kizárólag a jogszabályban meghatározott formákban. Ilyen például a házi tücsök (Acheta domesticus), amely csak fagyasztott, szárított vagy por formában használható fel, szigorú előírások mellett. A rendelet részletesen szabályozza az összetételt, a szennyezőanyag- és mikrobiológiai határértékeket, az egyes élelmiszerekhez maximálisan hozzáadható mennyiségeket, valamint a jelölési követelményeket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyarországon a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek forgalmazásakor a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet további előírásait is be kell tartani. Ennek értelmében a termék megnevezésével azonos betűméretben kötelező feltüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” figyelmeztetést, és az ilyen termékeket a vásárlók számára elkülönítve kell kihelyezni.

Árrésstop: hasznos vagy átok?

Az árrésstop Magyarországon 2026. február 28-ig érvényes árszabályozás. Az érintett alapvető élelmiszereknél a kereskedelmi árrés legfeljebb 10%, és azokra a kereskedőkre vonatkozik, akiknek éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot. A kezdetben 30 termékre bevezetett intézkedés 2025. decembertől további élelmiszerekre is kiterjed. Célja az infláció csökkentése és az árstabilitás biztosítása, a szabályszegőkre akár 5 millió forintos bírság is kiszabható.

Ahogyan az Agrárszektor is megírta, feldolgozóipar számára az árrésstop jelentette a legnagyobb kihívást. Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője szerint a szabályozás miatt elmaradtak az indokolt áremelések, miközben a költségek - bérek, csomagolás, logisztika - 5-10 százalékkal nőttek, ami jelentősen csökkentette a haszonkulcsot. Az árrésstop hatására az érintett termékeknél megugrott a fogyasztás, amit kapacitásbővítéssel kellett lekövetni, komoly alkalmazkodási kényszert okozva.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kiskereskedelemben is súlyos következményei vannak a szabályozásnak: a 30 termékkategóriára bevezetett árrésplafon éppen az alacsony jövedelmezőségű szegmenseket érintette. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az árrés nem egyenlő a profittal, ebből kell fedezni minden működési költséget. Az árrésstop hatása végiggyűrűzik a teljes termékpályán, torzítja a piaci jelzéseket, és hosszabb távon komoly kockázatokat hordoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mély gödörben volt az élelmiszeripar 2025-ben

Márciusban, Kecskeméten, a Portfolio Agrárium 2025 Konferencián a szakértők arról beszéltek, hogy az ágazatot számos piaczavaró tényező érte: ársapka, kötelező akciózás, árfigyelő rendszer, GVH-vizsgálatok, és folyamatos kritika az ipar hatékonyságával kapcsolatban. Ráadásul az említett árrésstop is megjelent. Az élelmiszeripar gazdálkodását számos probléma nehezítette: lassú fogyasztásnövekedés, erőteljes diszkontosodás, importnyomás, minőséggyengítési folyamatok, munkaerőhiány és az ágazat elmaradt konszolidációja. Ezek a tényezők jövedelmezőségi gondokhoz és konfliktusokhoz vezetnek, és akadályozzák a szükséges fejlesztéseket. A magyar élelmiszeripart még a magas közterhek is terhelik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg volt idén is a termékvisszahívás

Az év folyamán lapunk folyamatosan beszámolt a termékvisszahívásokról. Csak az elmúlt másfél hónapban különböző termékeket kellett visszahívni, például füstölt lazacpisztrángot, gyerekétkészleteket, tálcákat vagy morzsolt oregánót. 2025-ben eddig 57 visszahívást regisztráltak, ami az elmúlt hat év második legmagasabb értéke, az év pedig még nem ért véget. A visszahívások többségét az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási rendszerén (RASFF) keresztül kezdeményezték, amely az élelmiszerek mellett a velük érintkező anyagokat és takarmányokat is figyeli.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ömlött az import tojás 2025-ben is

2025-ben a tojás ára Magyarországon és az EU-ban olyan gyorsan emelkedett, hogy a fogyasztók naponta érzik a változást. Egy tízes csomag ára egy év alatt 750 forintról 930 forintra nőtt, 24%-os drágulást mutatva. A termelői oldalon már hónapok óta erős árnyomás érvényesül: a ketreces tojás átlagára 64,66 forint/darab, 29,8%-kal magasabb, a mélyalmos 73,63 forint/darab, 26,3%-kal több, mint 2024-ben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nemzetközi szinten az EU tojás- és tojástermékimportja 2025 első nyolc hónapjában 53%-kal nőtt, főként Ukrajna és az Egyesült Királyság felől, míg Magyarország 14%-kal kevesebb tojást importált. Az olcsó import mérsékelte ugyan az árakat, de a piaci mozgásokat kiszámíthatatlanná tette, miközben a hazai árrobbanás folytatódik. A tojás drágulását elsősorban a takarmányköltségek tartós emelkedése okozza: az indító-, nevelő- és befejező tápok ára 1 év alatt 2-4%-kal nőtt, ami a nagyüzemi telepeken havi többmilliós többletköltséget jelent.

Emellett az energia, a munkaerő és a logisztika költségei sem csökkentek, így a termelők lehetőségei beszűkültek. A helyzetet tovább nehezítik az állategészségügyi kockázatok, például a madárinfluenza, amely Európában visszatérő fenyegetés, és kitörés esetén jelentős kiesést okozhat. Ezek a közösségi piacon árhullámokat indítanak el, amelyek hetek alatt a magyar piacra is hatnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Árrésstop ide vagy oda, drágult a baromfi is 

A baromfihús, azon belül a csirke az egyik legkedveltebb húsféle Magyarországon, éppen ezért okozhatott sokaknak gondot az áremelkedés. Ugyanis az árrésstop ellenére kiugróan drágult a baromfihús Magyarországon: a csirkemell ára már majdnem 19%-kal volt magasabb októberben, mint tavaly, a tojás pedig a múlt héten 6%-kal drágult, átlagosan 85 forintra darabonként. A szakértők szerint ezek a trendek akár tavaszig is megmaradhatnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

A drágulás hátterében a tavasszal lezajlott madárinfluenza-hullám és az erős hazai kereslet áll. Jelenleg az EU-ban 10 millióval kevesebb tojótyúk van, ami Magyarország másfél-két havi fogyasztásának megfelelő mennyiséget jelent, így erős keresleti piac alakult ki. A magyar baromfi nagy része továbbra is Romániába került, hazánkba viszont Lengyelországból érkezett, ezért a hazai árak átlag felett emelkedtek. Akkor a szakértők arról számoltak be, hogy a csirkehús ára hónapokig magas maradhat.

A vámháború árnyékában

A sertéságazat eddig sem élte csúcskorát az elmúlt időszakban, ugyanakkor a sertéspestis és a Kína által kivetett vámok még tovább rontották a helyzetet. Szeptemberben lapunk is megírta, hogy Kína 62,4%-os előzetes dömpingellenes vámot vetett ki az EU-ból származó sertéshús-importra válaszul az EU kínai elektromos járművekre kivetett vámjaira. A vizsgálat bizonyítékot talált a dömpingre, amely a hazai ipart károsította.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az együttműködő spanyol, dán és holland cégekre 15,6-32,7%-os vám vonatkozik, minden más vállalatra 62,4%, a vámok szeptember 10-től léptek életbe. Az EU sertéshús-exportjának jelentős része belsőségek, amelyeknek kevés alternatív piaca van Kínán kívül. Ha mindez nem lenne elég, Kína most ideiglenes védővámokat vezet be az EU-ból származó tejtermékekre válaszul az EU korábbi kereskedelmi korlátozásaira.

A döntés része a 2023 óta éleződő EU-Kína kereskedelmi feszültségnek, amely az EU elektromos járművekre kivetett vámjaira reagál, és kiterjed pálinka-, sertéshús- és tejtermékimportra is. Kína az EU második legnagyobb tejtermék-beszállítója, különösen sovány tejpor, vaj és teljes tejpor terén. A kínai minisztérium jelezte, hogy párbeszéd útján kész kezelni a kereskedelmi súrlódásokat, és fenntartani a kínai-uniós gazdasági együttműködést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos csapást jelenthet a Mercosur megállapodás

A Mercosur-megállapodás célja az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-blokk (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti átfogó kereskedelmi partnerség létrehozása: a vámok fokozatos csökkentésével, a piacok megnyitásával, valamint együttműködéssel több területen, például energia, közlekedés, környezetvédelem, tudomány, kultúra és jogérvényesítés terén.

A megállapodás az egész EU-ban, ezen belül Magyarországon is óriási port kavart. Magyar Természetvédők Szövetsége és további 57 civil és agrárszervezet például nyílt levélben kérte a magyar kormányt és az európai parlamenti képviselőket, hogy mondjanak nemet az EU-Mercosur egyezmény ratifikálására. Szerintük az egyezmény veszélyeztetné az európai mezőgazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, a természetes értékeket és az éghajlatot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM