Az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szereplője rendkívül nehéz évet tudhat maga mögött - hangzott el a CashTag legutóbbi műsorában, ahol agrárszakértők, élelmiszeripari vezetők és kiskereskedelmi képviselők értékelték az ágazat helyzetét.

A klímaváltozás következményei, az állatjárványok, az aszály és a kormányzati árrésstop együttesen alakították át a szektor működési feltételeit, miközben a szabályozói környezet kiszámíthatósága jelentősen romlott.

Az agrárszektor különösen súlyos időszakon ment keresztül. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a mezőgazdaság alapvető működési feltételei változnak meg napjainkban. "Nagyon kemény év volt, és valóban azt kell látni, hogy a mezőgazdaságban olyan folyamatok zajlanak már évek óta, amelyek teljesen átírják a termelés feltételeit. Ez mindenekelőtt a klímaváltozással függ össze" - fogalmazott. A főszerkesztő kiemelte:

az Alföld kiszáradása, a csapadék egyenetlen eloszlása és az új, illetve felerősödő állatbetegségek olyan jelenségek, amelyekre a kutatók korábban figyelmeztettek, de most váltak valóban érezhetővé.

Az állattenyésztési ágazatot idén különösen megviselte a madárinfluenza folyamatos jelenléte és a száj- és körömfájás ötven év utáni visszatérése, amit Braunmüller az "állattenyésztés atombombájaként" jellemzett.

A feldolgozóipar számára az állandó alkalmazkodás jelentette a legnagyobb kihívást. Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője elmondta, hogy az év során egymást követték a jogszabályi változások, amelyek közül az árrésstop gyakorolta a legnagyobb hatást működésükre. Mint elmondta:

Hirtelen megugrott a fogyasztás az érintett termékkörökben, amit gyártási kapacitásnöveléssel kellett lekövetnünk. Ezeket a hullámvölgyeket kiegyenesíteni volt igazán nagy feladat.

Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy az árrésstop miatt elmaradtak az indokolt áremelések, miközben a költségek - bérek, csomagolóanyagok, logisztika - 5-10 százalékkal növekedtek,

ami jelentősen csökkentette a feldolgozók haszonkulcsát.

A kiskereskedelem helyzetét Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára értékelte, aki szerint "Nem 2025 lesz az arany éve a kereskedelemnek." Az árrésstop, amely első körben 30 élelmiszer-kategóriára maximálta az elérhető árrést, éppen azt a szegmenst érintette hátrányosan, ahol a jövedelmezőség már korábban is rendkívül alacsony volt. Kozák rámutatott egy gyakori félreértésre: az árrés nem azonos a profittal. "Ebből kell kifizetni a munkaerőt, a logisztikát, az energiát – 10 százalékos árrésen egyszerűen nem marad profit."

Ez a helyzet paradox módon azt eredményezi, hogy a kereskedők kevésbé érdekeltek az árak további csökkentésében, még akkor is, ha a beszerzési árak mérséklődnek.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az árrésstop hatása végiggyűrűzik a teljes termékpályán. "Mint egy népmese: a kereskedők nyomást helyeznek a feldolgozókra, a feldolgozók a termelőkre, és végül mindenki szenved" - fogalmazott Braunmüller Lajos.

Véleménye szerint a mesterségesen torzított árak elhomályosítják a piaci jelzéseket, ami rossz döntésekhez vezet, és hosszabb távon importdömpinget eredményezhet.

A jövő évre vonatkozóan a megszólalók óvatos optimizmussal, de jelentős kockázatokkal számolnak. Nagy Ádám szerint a sertés- és tejpiacon árcsökkenés várható, amely március-április környékén a kiskereskedelemben is érzékelhető lesz, miközben az árrésstop kivezetése elkerülhetetlennek tűnik.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a szabályozás hirtelen megszüntetése sokkhatást okozna a piacon.

"Soft landingre lenne szükség" - fogalmazott Braunmüller Lajos, hozzátéve, hogy minél tovább marad érvényben a jelenlegi rendszer, annál fájdalmasabb lesz a kijózanodás. A hosszú távú kilátásokról szólva úgy összegzett: élelmiszerhiánytól nem kell tartani, de az árak stabilitása, amelyhez a fogyasztók évtizedekig hozzászoktak, végleg a múlté lehet.