Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Az elmúlt három évben drámai fordulat következett be a 100 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító kiskereskedelmi vállalatok gazdálkodásában: a korábban nyereséges működés veszteségbe fordult. A problémát elsősorban költségcsökkentéssel igyekeznek kezelni
- tájékoztatott Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A hat legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi lánc második egymást követő évet zárja negatív eredménnyel.
2024-ben minden 100 forintnyi értékesítés után 40 fillér veszteséget könyveltek el. A bevételek megoszlása szerint 100 forintból átlagosan 56 forint a termékbeszerzésre fordítódik, több mint 19 forintot az állami elvonások (forgalmi adó, kiskereskedelmi különadó, nyereségadó) tesznek ki, 11 forintot a működési költségek, 7 forintot a bérek, valamint további 6 forintot az egyéb nettó ráfordítások.
A Pénzcentrum elemzése rámutat, hogy míg a fejlett országokban jellemzően 2-3 forint adózott eredmény keletkezik 100 forint forgalom után, addig Magyarországon mínusz 0,4 forint a jellemző érték. A kiskereskedelmi árrés már 2024-ben sem fedezte a működési költségeket, béreket és rendkívüli kiadásokat,
amit tovább súlyosbított az árrésstop bevezetése a forgalom közel egyötödét kitevő élelmiszer-termékkörre.
Az árrésstop nemcsak közvetlenül a bevételeket csökkenti, hanem a kiskereskedők beszállítókkal szembeni alkupozícióját is gyengíti. A fix árrések miatt a beszállítók pontosan meg tudják állapítani a konkurencia árait, "és ez megszünteti a közöttük zajló versenyt" - állapítja meg az elemzés.
A szabályozás diszkriminatív jellege is problémát jelent, mivel elsősorban a nagyobb cégeket érinti. A hazai láncok többsége nem egyetlen nagy vállalatként, hanem franchise-rendszerben, kisebb cégek hálózataként működik, így mentesülnek az árrésstop és a különadó alól, amelyek csak egy bizonyos árbevételszint felett lépnek életbe.
Ennek eredményeként a hazai láncok nyeresége 2024-ben meghaladta a 2,5 százalékot. Kozák Tamás ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a kiskereskedelmi adóra, amely 4,5 százalékos terhet jelent a 100 milliárd forint feletti forgalmú cégek számára, amelyek Magyarországon jellemzően a nemzetközi kiskereskedelmi láncokat jelentik. Az OKSZ adatai szerint a hazai és nemzetközi láncok adózott eredménye között jelentős különbség mutatkozik. A főtitkár hozzátette:
Az adórendszernek egy teljes versenysemlegességet kellene biztosítania, illetve az árrésstop negatív hatását meg kellene szüntetni.
A vállalatok a hatékonyság növelésével és költségcsökkentéssel próbálják kezelni a helyzetet, ami a fejlesztésekre és innovációra fordítható források csökkenését eredményezi. Egyes cégeknél a tervezett béremeléseket is elhalasztották. Kozák Tamás szerint végső esetben radikálisabb lépések sem zárhatók ki.
A Pénzcentrum elemzése arra is rámutat, hogy paradox módon az élelmiszer-kereskedelem kisebb szereplői is hátrányba kerülnek az árrésstop miatt, és maguk is tiltakoznak ellene. Az intézkedés hatására ugyanis a nagy láncoknál bizonyos élelmiszerek árai rendkívül alacsony szintre csökkentek, ami a vásárlók egyre nagyobb részét tereli el a kisebb üzletektől.
