Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A március 17-én bevezetett árrésstop az áprilisi élelmiszer-inflációt havi bázison 1,3 százalékkal mérsékelte, egyes termékeknél - mint a tejföl vagy a joghurt - akár 25 százalékos árcsökkenést is eredményezve. Bár az élelmiszerek átlagára azóta ismét emelkedni kezdett, ebben nemcsak a kereskedelmi láncok esetleges veszteségporlasztása játszik szerepet, hanem az idényáras termékek természetes áremelkedése is.
Sem a KSH adatai, sem az Online Árfigyelő statisztikái nem mutatnak feltűnő keresztárazást, és a beszállítók is láthatóan tartották magukat a kormányzati elvárásokhoz, nem emeltek jelentősen árat.
A magyar élelmiszerárak drasztikus emelkedésének okai összetettek. 2022 őszén a forint történelmi mélypontra gyengült, ami megdrágította az importtermékeket és alapanyagokat. Ezzel párhuzamosan az energiaárak rekordmagasságba emelkedtek Európában, a magyar vállalkozások pedig gyakran hosszú távú, magas árú szerződésekbe kényszerültek, ami növelte a termelési és csomagolási költségeket.
Nem tesszük zsebre, ami az élelmiszerekkel történik: ez vár ránk jövő áprilisig
A helyzetet súlyosbították a kormányzat által kivetett különadók és új díjak, például a kiskereskedelmi különadó és a csomagolási díjak. A 27%-os áfa miatt minden költségnövekedés erőteljesebben jelenik meg a fogyasztói árakban, mint más országokban. Emellett a kereskedelmi és logisztikai szektorban jelentősen emelkedtek a bérek, a benzinársapka kivezetése után pedig a szállítási költségek is nőttek.
Az Eurostat harmonizált fogyasztói árindexe (HICP) jól szemlélteti a kormányzati intézkedések hatását európai összehasonlításban. A "tej, sajt, tojás" termékcsoport különösen tanulságos, mivel ezeket mind az árrésstop, mind a korábbi árstop érintette. Az árrésstop hatása egyértelműen látszik, 2015-höz képest közel 20 százalékponttal mérsékelte az árakat, de az európai árszinthez viszonyított különbség továbbra is jelentős maradt.
A baromfihúsok ára Magyarországon hasonló pályát írt le, mint az EU-ban, bár a növekedés üteme gyorsabb volt. Az árrésstop hatására áprilisban 5 százalékkal csökkentek az árak, azóta azonban ismét lassú emelkedés figyelhető meg a KSH adatai szerint. A sertéshús árának alakulását az elmúlt években erőteljes ingadozások jellemezték. 2022-ben a háború következtében megdrágult takarmány és energia, valamint az uniós sertésállomány csökkenése miatt világszerte emelkedtek a költségek és az árak. Az árrésstop itt is éreztette hatását, szűkítve a különbséget az európai és a magyar áremelkedések között a tíz évvel ezelőtti bázishoz képest.
A vaj ára a világpiacon jelentős hullámzást mutatott az elmúlt években. 2021-2022-ben a tejzsírhiány és a magas költségek miatt meredeken emelkedett, majd 2023-ban jelentősen csökkent, 2024-ben pedig újra növekedésnek indult. A vaj ára már februárban csökkenni kezdett a hazai boltokban, ezt erősítette tovább a kormányzati korlátozás.
Az élelmiszerek mellett a háztartási és piperecikkek árai is jelentősen emelkedtek Magyarországon. A drogériákra május 19-én terjesztették ki az árrésstopot, 15 százalékos plafonnal. Bár ennek hatása látható az Eurostat adatai alapján, jól mutatja az intézkedés korlátait, ha közben más tényezők miatt továbbra is emelkedik az általános árszint.
