Az éjszaka folyamán jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány 292/2025. (IX. 18.) rendelete a hulladékgazdálkodás területét érintő egyes díjképzési szabályok veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról. Ahogy a jogszabály fogalmaz, a rendelkezés célja, hogy lehetőséget teremtsen a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter számára, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység, illetve a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység vonatkozásában meghatározott díjakat a tárgyév során módosítsa.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a csomagolóanyagok újrahasznosítása után fizetendő EPR-díjról ezentúl miniszteri hatáskörben dönthetnek, iparági egyeztetés nélkül.
A jogszabálymódosítás indokának az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus (orosz-ukrán háború) miatt elrendelt vészhelyzetet jelölték ki. Az új rendelet értelmében az egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) kormányrendeletet, a veszélyhelyzet ideje alatt a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 47/A. §-át az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
Itt a válasz: ezért drágább az élelmiszer nálunk, mint külföldön
Ennek lényege, hogy hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a Ht. 47/A. § (1) bekezdése szerinti díjakat rendeletben a tárgyév során módosíthatja.
Külön kitétel, hogy az e szerint történő díjmegállapításnál a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át nem kell alkalmazni. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon, vagyis 2025. szeptember 19-én lépett hatályba, vagyis mától már az illetékes miniszter dönthet az EPR-díjak mértékéről.
Mint ismert, Magyarországon az önköltséget nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben növelő tényező a csomagolóanyagok után fizetendő díjak rendszere, az úgynevezett kiterjesztett gyártó felelősség (EPR).
A két éve - évközben - bevezetett rendszer Európa legdrágább ilyen jellegű terhét helyezi az élelmiszeriparra, amelynek ma már évente jóval 120 milliárd forint feletti összeget kell ezen a címen befizetnie.
Az élelmiszeripari szereplők számos alkalommal jelezték, hogy a rendszer nagy hátrányt jelent a külföldi szereplőkkel szemben - elsősorban a külpiacokon, hiszen az ide importált élelmiszer esetében a magyar díjak érvényesek. Fontos szempont azonban, hogy az élelmiszeripar költségeit jelentősen növeli a drága magyar EPR-rendszer, miközben a gyártók a megnövekedett kiadásaikat nehezen vagy sehogy sem tudják érvényesíteni a kereskedelemmel folytatott ártárgyalások során - különösen az árstop, ársapka, valamint újabban az árrésstop bevezetése óta.
Mindez azt jelenti, hogy az EPR-költségeit jelentős részben a gyártók, a ritka sikeres ártárgyalások esetén pedig végső soron a fogyasztók viselik, vagyis mindez növeli az élelmiszeripar kiszolgáltatottságát és emeli az élelmiszerárakat is.
A lapunk által megkérdezett élelmiszeripari szereplők egyelőre azt válaszolták, hogy igyekeznek értelmezni és értékelni a most megjelent rendeletet. Hozzátették ugyanakkor:
félő, hogy a miniszteri hatáskörben meghozott díjmértékek az eddigieknél is jobban kihagyják a döntéshozatali mechanizmusból az érintett iparági szereplőket.
