Terjed a burkolt áremelés az élelmiszereknél

Terjed a burkolt áremelés az élelmiszereknél

A megnövekedett inflációs környezetben régi, jól bevált módszerhez nyúltak Nyugat-Európában az élelmiszergyártók: kismértékben csökkentik a termékek mennyiségét, illetve méretét, amely változatlan ár mellett burkolt áremelésként értékelhető. Az úgynevezett „shrinkflation” jelensége már egy nagy kereskedelmi láncot is látványosan felbosszantott. Idehaza más a helyzet, nálunk annyira kiugró élelmiszerdrágulás volt az elmúlt időszakban, hogy már az ilyen trükkök sem működtek.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A francia Carrefour szupermarket egy figyelemfelhívó lépéssel rukkolt elő a közelmúltban: matricákat helyezett ki a polcaira, melyek a csökkenő csomagolásméretű áruk okozta inflációra hívják fel a vásárlók figyelmét. A csomagolások tartalma Franciaországban is egyre kisebb, ugyanakkor az árak nem csökkennek. A Carrefour, Franciaország második legnagyobb élelmiszerboltja a következő szöveggel hívja fel a vásárlók figyelmét a problémára:

Ezen termék mennyisége, illetve tömege csökkent, miközben a beszállító által felszámított valós ár nőtt.

A címkét számos termék megkapta a jégkrémektől kezdve az üdítőkön át az édességekig. Az intézkedéssel a Carrefour nem csupán a vásárlók figyelmét hívja fel a termékcsomagok méretének csökkenésére, hanem azt is szeretné, hogy a termékgyártók alacsonyan tartsák áraikat.

Nyilvánvaló, hogy ezen termékek címkézésével azt kívánjuk elérni, hogy a gyártók újragondolják árképzési stratégiájukat

- mondta Stefen Bompais, a Carrefour ügyfélkommunikációs igazgatója.

Régi módszer, de aktuális

Az élelmiszeriparban elterjedt jelenség, amelyet az angol szakszóval "shrinkflation" vagy magyarul "zsugorodási infláció" néven ismerünk, az áruk általános árszínvonalának emelkedését jelenti, amelyet a termék súlyának vagy méretének csökkenése okoz.

A zsugorodási infláció sajátossága, hogy nem mindig tükröződik a hagyományos inflációs mutatókban, például a fogyasztói árindexben vagy a kiskereskedelmi árindexben. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi árukat és szolgáltatásokat tartalmazó kosár ára nem feltétlenül emelkedik, viszont az árszínvonal, és így az infláció számos mutatója szorosan összefügg a termékek térfogatával vagy súlyával. Ennek eredményeként a zsugorodási infláció hatással van a statisztikai inflációs adatokra is.

A feldolgozó dönt

A jelenség nem csupán inflációs időszakokban figyelhető meg, minden gyártó saját döntése lehet bármikor, hogy változtasson a kiszerelésen – mondta el az Agrárszektornak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta:

A főtitkár emlékeztetett: Magyarországon a fogyasztói ár feltüntetésének van egy nagyon fontos szabálya, ez pedig az, hogy nem csak a termék árát kell feltüntetni, hanem jelezni kell ezt egy kilogrammra vagy literre vetítve.

Azt gondolom, hogy vásárlók már megtanulták, hogy erre az egységárra oda kell figyelni, és ez valóban fontos információ számukra, nem véletlenül kötelező kiírni, hiszen ezzel összehasonlíthatóvá válnak a termékek és láthatóak az árváltozások is.

Nehéz számszerűsíteni

A főtitkár ugyanakkor kitért arra is, hogy nincs statisztika vagy felmérés nincsen arról, mely gyártók és hány alkalommal éltek a kiszerelés megváltoztatásának eszközével.

Nem szabad általánosítani, nem lehet megalapozottan kijelenteni olyat, hogy ez egy mindennapos gyakorlat lenne.

Számszerűsíthető kimutatás tehát nincs ebben a kérdésben, és a jelek szerint Magyarországon nem is terjedt az utóbbi időben ez a módszer, mint Nyugat-Európában. Ennek oka pedig paradox módon éppen a kirívóan magas élelmiszerinfláció lehet – véli egy az Agrárszektornak nyilatkozó iparági szereplő.

Idehaza nem működik?

Ezek szerint éppen a kisebb, még kezelhető mértékű inflációs hatások kompenzálására működhet a termékek kisebbre szabása. Történelmi távlatban természetesen a francia infláció is magas volt, de nem annyira, mint idehaza.

Magyarországon volt olyan sajt, amelynek az ára egy év alatt 70 százalékot nőtt. Ilyen drágulás esetében nem működik az, hogy néhány százalékkal csökkentve a termék tömegét, burkolt áremelést lehet elérni. Kirívó infláció idején egy pont után már nem hatásos ez a módszer

- tette hozzá forrásunk.

Magyarországon ráadásul a fogyasztás visszaesése miatt a tervezett élelmiszeripari kapacitások sem minden esetben tudták követni a kereslet csökkenését. Ennek eredményeképp inkább olyan akciók voltak jellemzőek, amikor – az általános árnövekedés közepette – inkább plusz mennyiséget adtak hozzá a termékhez. Magyarországon mindeddig inkább a lefelé vásárlás jelensége volt inkább meghatározó, vagyis a vevők inkább a sajátmárkás termékek irányába indultak el.

Mint az iparágra rálátó szakember elmondta, a mérséklődő infláció esetén már más lehet a helyzet, különösen akkor, amikor a termék árát egy pszichológiai határ, például ezer forint alatt akarják tartani. Ilyenkor inkább előfordulhat az, hogy néhány dekával vagy néhány darabbal csökkentik a kiszerelést, és ennek révén sikerül a lélektani határ alatt tartani a termék árát.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 17. 16:02