A korábban féltő gonddal titkolt beszállítói árakat egycsapásra nyilvánossá tette az árrésstop, hiszen a maximalizált árrés és az áfa ismeretében nagyon könnyen kiszámolható az az összeg, hogy egy élelmiszeripari szereplő – a sokszor kemény ártárgyalások végén – mennyiért adja az adott terméket a kiskereskedelmi szereplőnek.

Ha például egy hipotetikus terméket a gyártó 100 forintért adja a kiskerláncnak, az legfeljebb 10 százalék árrést tehet rá. Így 110 forintos árat kapunk, amire rájön az áfa. Ez a legtöbb élelmiszer esetében 27 százalék, igaz, az árrésstopos termékek közül sok csökkentett, 5 vagy 18 százalékos áfával kerül forgalomba. Nem mind: a jogszabályban nevesített termékek közül például az étolaj és a burgonya is 27 százalékos áfával terhelt.

Össztűz alatt a magyar élelmiszeripar

Egyik csapás a másik után – kiszámíthatatlan az árrésstop hatása is Magyarországon.

Egycsapásra minden szám ismert lett

Az áfatartalom ismeretében így a 110 forintos – már árréssel növelt – termék fogyasztói ára lehet 115,5 (húsok), 129,8 (tejtermékek) vagy 139,7 forint (például az étolaj és a burgonya esetében). A fogyasztói árakból tehát egy egyszerű művelettel meghatározható a beszállítói ár, amelyben mindössze annyi elméleti bizonytalanság van, hogy nem tudható az, hogy a kiskereskedelmi szereplő mennyi árrést is tesz az adott termékre – a 10 százalék ugyanis nem előírás, hanem felső határ. A gyakorlatban azonban a szorongatott kereskedők egészen biztosan élnek a jogszabályban meghatározott maximummal.

Azáltal, hogy a kiskereskedelmi árrés a szóban forgó termékek esetében jogszabályilag maximalizálva lett, könnyedén kiszámolható a beszállítói ár. Ez komoly információforrást jelent a külföldi gyártóknak, de az egyes kiskereskedelmi szereplőknek is. Az egyik lánc így láthatja, hogy az élelmiszeripari szereplő mennyiért adja az adott terméket a másik láncnak

- mondta el az Agrárszektornak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke. Hozzátette: ha az jön ki, hogy a másik láncnak olcsóbban adja, akkor most követelheti azt, hogy neki is csökkentse az árat, noha az árazásban meglévő különbséget sok dolog befolyásolja, a vásárolt mennyiség nagyságától kezdve a kiskereskedők által a beszállító felé nyújtott szolgáltatásokig.

Külföldön is számolnak

Az így lényegében nyilvánossá váló beszállítói árak persze érdekesek a külföldi konkurenciának is, ők szintén kihasználhatják azt, hogy az eddig bizalmasnak számító árak most könnyedén kiszámolhatók. Éder Tamás hozzátette:

Az importnyomás folyamatosan jelen van, és az a tapasztalatunk, hogy minden ilyen intézkedés az elmúlt időszakban az olcsó import felkutatására sarkallta a kereskedelmet, valószínűleg most ismét nő ennek az esélye.

A kiskereskedők erőteljesebben lépnek fel

Az elnök megjegyezte: egyes kiskereskedelmi láncok részéről már érkezett megkeresés a beszállítók felé abból a célból, hogy az intézkedés hatásait közösen tekintsék át és vizsgálják meg, hogy milyen lépéseket lehet tenni az árrésstop miatt a piaci szereplők számára kialakult problémák kezelése ügyében.

Ennek része az is, hogy a kereskedelem a szokásosnál is erősebben igyekszik árcsökkentést elérni az árrésstop alá nem tartozó termékek esetében.

Mivel ezeknél a marzsot nem szabályozza a törvény, ezért, ha árcsökkentést ér el a beszállítói ár esetében, úgy tud nagyobb árrést elérni, hogy a termék fogyasztói árát nem kell emelnie.

A beszállítók sem ússzák meg? Nagy Márton elvárja, hogy ne emeljenek árakat

A kormány egyeztet a beszállítókkal, kérve őket az áremelések mérséklésére, miközben figyelemmel kíséri a piac alakulását.

Pucéran a főtéren

Valóban „hétpecsétes titok volt” a cégek beszállítói ára – fogalmazott az Agrárszektornak Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. Hozzátette: a cégek azért őrizték bizalmasan ezt az adatot, mert az eltérő kiskereskedelmi láncoknak eltérő áron adták a termékeiket. A megváltozott helyzetet szemléletesen írta le a cégvezető:

Most gyakorlatilag pucérra levetkőztettek mindenkit, kiállítottak a főtérre, és még azt is mondták, hogy forogjál körbe-körbe, hogy minden részedet hadd lássák.

A cégvezető attól tart, hogy ennek „súlyos következményei lesznek”. Szerinte félő ugyanis, hogy a kiskereskedelmi cégek azt fogják képviselni az élelmiszeriparral szemben, hogy adják olcsóbban a termékeiket, amennyiben azt egy másik láncnak alacsonyabb áron adják tovább.

Az import, mint fenyegetés

A cégvezető szerint az importnyomást ebben a helyzetben tárgyalási eszközként is alkalmazhatják a kiskerláncok, kvázi megzsarolhatják az élelmiszeripari szereplőket, hogy csökkentsék az áraikat, különben kilistázzák a termékeiket.

A sokat emlegetett lengyel import most ugyan nem jön szóba a csirke esetében, hiszen a madárinfluenza miatt ott most szűkösség lépett fel, az áru drágább, mint Magyarországon. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kiskereskedők további nyomást helyeznek a hazai szereplőkre, hogy szállítsanak többet. Idővel azonban a lengyel kínálat helyreáll, és akkor a kiskereskedelmi szereplők rögtön az importáru felé fordulnak. Bárány László biztos ebben, ahogy fogalmazott:

Tényleg csak egy kiscsoportos óvodás hiszi el, hogy ezt a pénzt a következő hónapokban az áruházak nem fogják nagyobbrészt visszaszedni a beszállítóiktól. Vissza fogják szedni.

Gyilkos árverseny keződhet?

Magyarországon az elmúlt időszakban nem szárnyal a volumen az élelmiszerértékesítésben, tehát a korábbi időszakhoz képest csökkentek az eladott mennyiségek. Ebből adódik, hogy a kapacitások nagyban nem változtak, tehát van egy eladási kényszer, hiszen a legrosszabb, ha nem termel egy üzem – mondta el az Agrárszektornak Ruck János. A Gallicoop Zrt. vezérigazgatója kijelentette:

Tartok attól, hogy egymás alá kezdünk majd ígérni a belföldi értékesítésben.

Hozzátette: az import esetében szintén komoly gondot jelent az, hogy a hazai szereplőknek sok esetben korszerűbb, hatékonyabb feldolgozókkal kell versenyezniük, akik könnyebben aláígérnek az így megismert beszállítói áraknak.

Ez további polcfelület-vesztést eredményezhet a magyar élelmiszereknek idehaza, a kiskereskedelem ugyanis – amely maga is nyomás alatt van – igyekszik a legolcsóbb helyről beszerezni az árut.

Ez aztán a vezérigazgató szerint a hazai ártárgyalásokon is visszaköszön majd, hiszen a kiskereskedők felvetik annak a lehetőségét, hogy külföldről hoznak be árut, ha nem sikerül közösen elfogadható árat kialkudni.

Komoly lépésre készül a Spar az itthon bevezetett árrésstop miatt

A Spar Magyarország vezetősége belső levélben tájékoztatta dolgozóit arról, mi várható.

Elfordul a piac a minőségtől

Ruck János szerint további probléma, hogy az árrésstoppal nem érintett termékek, valamint a szabályozás hatálya alá eső termékek ára között a különbség nő. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a minőségi termékek pozíciója tovább romlik, a magasabb hústartalmú, minőségi sonkák, a magasabb hozzáadott értékű mellből, combból készült felvágottak vonzereje csökken a vásárlók szemében. Az olcsóbb termékek kereslete ugyan megnő, ám ezeken a haszon is kevesebb. Az árrésstoppal érintett párizsin például alig van nyereség, ezt jobbára a volumenhatás miatt gyárták a szereplők.

Nekünk az elmúlt héten csaknem negyedével nőtt a párizsi eladásunk, ami jó hírnek tűnik, de attól tartok, hogy valószínűleg a sonka ugyanennyivel fog csökkenni. A sonkán viszont volna nyereség, a párizsin pedig alig.

Árat emelnének, erre árcsökkentésre kérik őket

Ruck János egyetértett azzal is, hogy a kiskereskedelem árcsökkentést kíván elérni a legtöbb termék esetében.

Egyetlen egy kivételével minden komolyabb nagy kereskedelmi lánctól megkaptuk a jelzést, hogy az összes, árrésstoppal nem érintett termék esetében 5 százalék körüli árengedményt kérnek.

Ezek a tárgyalások tehát most még keményebbek, mint általában. Piaci szereplők szerint már a korábbi ársapka és a kötelező akciózás idején is megfigyelhető volt, hogy a szorongatott helyzetben lévő, veszteségeket elszenvedő kiskereskedelmi láncok nem fogadták el az élelmiszeripar jogos áremelési kísérleteit sem. Ruck János szerint most is ez várható, sőt, ezúttal árcsökkentést kérnek.

Ez ugyanakkor a legrosszabbkor éri az élelmiszeripart: a megnövekedett költségek, így a januártól emelkedő minimálbér, a dráguló takarmány miatt emelkedő alapanyag-költségek, a magas EPR-díjak és az emelkedő energiaárak miatt jelenleg áremelés lenne indokolt az élelmiszeriparban.

Ennek mértékét a vezérigazgató 5-7 százalékra teszi, ám nem fűz sok reményt ahhoz, hogy ebből bármi megvalósulhat. Mint fogalmazott:

Tartok tőle, hogy bármennyire is jogos lenne árat emelni, a kiskereskedelmi láncok az idei évben szóba sem fognak állni velünk ezen a téren.