Meggy

A meggyet már az ókorban is ismerték a Földközi-tenger vidékén és Perzsiában. Hazánkban már a honfoglalás előtt is ismerték eleink, népszerűsége pedig a mai napig kitart.

A meggy jótékony hatása és jellemzői

A meggy jótékony hatását jól láthatja abból is, hogy a kicsit savanyú meggy egészségesebb az édes cseresznyénél. A meggy gyógyhatását vizsgáló kutatások leggyakrabban azt emelik ki, hogy jóval több vitamin és ásványi anyag van a meggyben, mint a cseresznyében. A cseresznye is bizonyítottan kiváló gyulladást csökkentő és vértisztító gyümölcs. A meggy magas káliumtartalma segít a szív működésének szabályozásában, valamint a vércukorszint és a vérnyomás normalizálásában. Ezért a meggy fogyasztása csökkenti magas vérnyomását és segít megelőzni a szív és érrendszeri betegségek kialakulását, mégpedig gyógyszerek mellékhatása nélkül. Termése különösen értékes, nyersen fogyasztják, főzve vagy frissen (akár fagyasztás után) süteményekbe teszik, tartósítva a konzerviparban használják, illetve gyümölcspárlatot, gyümölcsbort és likőrt is készítenek belőle. A legismertebb meggypálinka cigánymeggyből készül.

A meggy termesztése

Magyarországon szinte kizárólag itt termelt meggyet kapni, máshonnan elhanyagolható mennyiség kerül az áruházakba. A meggy belföldi termőterülete körülbelül 14 ezer hektár, csaknem 3200 termelőnek biztosít megélhetést, termésmennyiségben pedig csak az alma előzi meg. Az elmúlt években viszont jelentősen visszaesett a betakarított termés száma, ami összefüggésben áll a szélsőséges időjárási viszonyokkal és a termesztési nehézségekkel. A meggy kiváló alkalmazkodó képességű, átlagos igény fa. Fényigénye a cseresznyéhez hasonló, hőmérséklet igénye valamivel alacsonyabb.

A meggy a téli fagyokat kimondottan jól bírja, kiváló alkalmazkodóképességű gyümölcsfaj, tág éghajlati határok között termeszthető. A téli hideget még a cseresznyénél is jobban elviseli. Amerikai kísérletek szerint a fás részek még a -35 °C-os lehűlést is elviselik. A tavaszi fagyokra a cseresznyénél kevésbé érzékeny mivel virágai később nyílnak, azonban azt fontos megemlíteni, hogy a  - 2 °C-nál nagyobb lehűlés kárt tehet a virágokban. Átlagos vízigényű fa, mely az öntözést, bőséges és ízletes terméssel hálálja meg. A meggy bár jól alkalmazkodik a különféle talaptípusokhoz, legszebben jó vízgazdálkodású, mélyrétegű, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik. Fontos a talaj jó levegőzöttsége és kiegyensúlyozott vízellátása is, erősen kötött, levegőtlen talajba ültetve csak szenved a fa, fogékonyabb lesz a betegségekre és rövidebb ideig él. A meggy nem mentes a betegségektől és a kártevőktől sem, ezért a meggyfa ültetésével növényvédelmi teendőkre is számíthatunk. Szintén elmaradhatatlan feladat a meggyfa metszése is, melyet egy külön bejegyzésben részletesen mutatunk majd be.