Kuvait 1961 júniusában nyerte el függetlenségét, amit Irak csak hónapokkal később ismert el. Az ország gyorsan a térség egyik legnyitottabb, legliberálisabb államává fejlődött, ahol jelentős reformokat hajtottak végre az oktatásban, egészségügyben és infrastruktúrában. Az 1938-ban felfedezett olajmezőknek köszönhetően Kuvait az 1970-es évekre a világ leggazdagabb országai közé emelkedett. Sivatagi éghajlata miatt azonban szinte minden terméket importálnia kellett, ami vonzó célponttá tette a nemzetközi kereskedelem számára.

Magyarország 1975 őszén szervezett gazdasági napokat Kuvaitban, ahol huszonkét hazai vállalat mutatkozott be. Ekkor már jelen voltak a piacon magyar hajódaruk és Ikarus buszok is, amelyek kiválóan teljesítettek a sivatagi körülmények között. A magyar termékek Kuvait importjának két százalékát tették ki, összesen húszmillió dolláros forgalmat generálva. Különösen kiemelkedő sikert ért el a magyar baromfiipar: a hazai csirke vált a legkelendőbbé a kuvaiti piacon.

Szállítanak a brazilok, a dánok, a bolgárok, a kínaiak is broiler csirkéket, de a legnagyobb mennyiségben a magyar csirke fogy el a piacon

- nyilatkozott akkoriban Anvar Barakat, akinek cége a mai napig működik. A kereskedő adatai szerint 1974-ben 540 tonna, 1975-ben 6 ezer tonna, 1976-ban pedig már 10 ezer tonna magyar csirkét importáltak, és a mennyiség további növekedését prognosztizálta.

Az egymillió fős Kuvaitban ez azt jelentette, hogy fejenként 10 kilogramm magyar csirke jutott az ország lakosainak. A Globus konzervei szintén népszerűek voltak, míg a kiváló minőségű magyar mézért és marhahúsért - utóbbit Dél-Amerikából olcsóbban szerezték be - kevésbé lelkesedtek a helyiek.

A logisztikai kihívások jelentősek voltak: a csirkéket hűtőkamionokkal szállították a szlovéniai Koper kikötőjébe, onnan hajóval Szíriába, majd ismét közúton a végső célállomásra. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolat azóta is fennmaradt, 2022-ben 33 millió dollár értékű forgalmat bonyolítottak.