A helyi gazdaszövetségek szerint az import nyitása több ezer munkahelyet veszélyeztetne az ország perifériáin. Ezzel szemben a nagyobb kiskereskedelmi láncok és importőrök az árak csökkentésével és a szabad verseny előnyeivel érvelnek. Az izraeli baromfifarmok és kóser vágóhidak jelentős része a határmenti régiókban (a libanoni és gázai határ közelében, kibucokban és mosavokban) található. A regionális konfliktusok miatti evakuálások és a farmokat ért károk komoly kiesést okoztak a hazai termelésben. Izrael erős takarmányimport-függősége – az ágazat szinte teljes mértékben a külföldről (pl. Fekete-tengeri régióból) importált takarmányra és gabonára támaszkodik – a globális ellátási láncok akadályai miatt tovább növeli a termelési költségeket - írja a NAK.

Az izraeli kiskereskedelmi piac szerkezete és működése egyedülálló, mivel a lakosság vallási, demográfiai és kulturális megoszlása közvetlenül meghatározza a bolthálózatok stratégiáját, az árazást és az ellátási láncokat. Az élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatok alapvetően aszerint csoportosíthatók, hogy milyen szigorú vallási előarásoknak felelnek meg, illetve hazai vagy külföldi tulajdonban vannak-e:

• Külföldi kiskereskedelmi láncok: Nemzetközi láncok (pl.: a francia Carrefour) komoly kihívásokkal szembesülnek: a globális beszállítói láncaikból származó sajátmárkás termékek jelentős része nem rendelkezik kóser igazolással, így azokat vagy át kell állítaniuk, vagy a bolthálózatuk egy részét nem-kóserként kell üzemeltetniük.
• Nem-kóser (világi / orosz származású) láncok: A nem vallásos, valamint az egykori Szovjetunióból bevándorolt lakosságot kiszolgáló hálózatok (pl. Tiv Ta'am, Keshet Teamim). Ezek a boltok árulnak nem-kóser húsokat (sertéshús, tenger gyümölcsei) és import prémium termékeket. Jellemzőjük a magas árrés, prémium pozicionálás, amit a szombati nyitvatartás miatt magasabb munkaerőköltségek, valamint a nem-kóser importtermékekre kirótt külön vámok vagy logisztikai felárak is okoznak.
• Standard kóser láncok: A lakosság többségét kiszolgáló hálózatok (pl. Shufersal Deal, Rami Levy, Yohanof). Ezek a boltok a Főrabbinátus alapszintű kóser tanúsítványával rendelkeznek, péntek délutántól szombat estéig (Sabbat) zárva tartanak, és nem árulnak sertéshúst vagy tej- és húsféléket keverő termékeket.
• Szigorúan kóser (Haredi / Ultraortodox) láncok: A legmagasabb szintű vallási előírásoknak (Badatz minősítések) megfelelő boltok (pl. Osher Ad, Rami Levy Haredi fiókok, Yesh Chesed). Ezek a hálózatok kifejezetten az ultraortodox negyedekre és városokra fókuszálnak. A Haredi családok átlagosan jóval több gyermeket nevelnek, így a kosárérték mérete nagy, de az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb. Emiatt az őket kiszolgáló diszkontláncok rendkívül alacsony árréssel működnek, és a termékeket nagy kiszerelésben értékesítik.

A növekvő megélhetési költségek miatti nyomás hatására a Pénzügyminisztérium szorgalmazta az olcsóbb, importált fagyasztott csirke piacra engedését. Az import megindítását jelentősen késleltetik a vallási előírások. A külföldi vágóhidaknak szigorú kóser minősítést (kashrut) kell beszerezniük, amelyhez a Főrabbinátusnak saját mészárosokat (shochetim) kell külföldre küldenie. A Főrabbinátus és a helyi termelők gyakran azzal érvelnek, hogy a külföldi tömeges vágás során nehezebb garantálni a szigorú vallási előírások betartását, ami jogi és vallási vitákhoz, valamint bírósági keresetekhez vezetett az importőrök részéről. A gyártóknak és beszállítóknak külön kóser tanúsítványokat (kashrut) kell fizetniük a Főrabbinátusnak, vagy akár több különböző ultraortodox rabbinikus testületnek (Badatz). Ez drágítja a hazai előállítást és az importot is.

A helyi élelmiszer-feldolgozás és szállítmányozás, illetve a kóser láncok logisztikai központjai és szállítójárművei péntek délutántól szombat estéig leállnak. Ez sűrített szállítási ablakokat eredményez csütörtökön és péntek délelőtt, ami megterheli a raktározási kapacitásokat és a hűtőlánc-menedzsmentet. Az úgynevezett "Bolt-törvény" felhatalmazza a belügyminisztert, hogy megvétózza a helyi önkormányzatok azon rendeleteit, amelyek engedélyeznék a boltok szombati nyitvatartását. Ez rendszeres feszültséget szül a világi városházák (pl. Tel-Aviv) és a központi kormányzat vallásos pártjai között.

Pászkaünnep (Pészach) idején a kóser boltoknak teljesen el kell távolítaniuk vagy le kell takarniuk a kovászos ételeket (chametz). Ez hatalmas átrendezést, készletkisöprést és többnapos átállási munkálatokat igényel a kiskereskedőktől minden év tavaszán. Az izraeli kóser vágóhidakon a vágást végző és a baromfi-feldolgozásban dolgozó munkaerő jelentős része arab (muszlim/keresztény) származású. Amikor a zsidó és a muszlim ünnepek egybeesnek (például az Eid al-Adha és a zsidó böjti napok/ünnepek idején), a vágóhidak átmenetileg teljesen leállnak, ami rendszeresen friss csirkehús-hiányt és ártüskéket okoz a piacon.