Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.
A történet hátterében azonban nem csupán jogi és adminisztratív kérdések állnak. Magyarország vízkészletei az elmúlt évek aszályos időszakai miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak, miközben a felszín alatti vizek állapota és a vízkivételek ellenőrzése is fontosabbá vált. A fúrt kutak ügye ezért ma egyszerre szól a tulajdonosok kötelezettségeiről, a mezőgazdasági vízhasználatról és arról, hogy mennyire fenntartható a felszín alatti vízkészletek használata.
Innen indult a vita
A korábbi szabályozás alapján az engedély nélkül létesített kutak tulajdonosainak utólag kellett rendezniük a kút jogi helyzetét. Ez sok ingatlantulajdonos számára komoly bizonytalanságot okozott, hiszen Magyarországon rengeteg olyan régebbi kút található, amelynek létesítésekor vagy nem történt meg a szükséges engedélyezés, vagy a tulajdonosok már nem is tudták pontosan, milyen dokumentumok tartoznak hozzá.
A helyzetet az is bonyolította, hogy a kútra vonatkozó kötelezettségek nem egyszerűen a tulajdonos személyéhez kötődnek. Ha valaki olyan ingatlant vásárol, amelyen rendezetlen jogi helyzetű kút található, annak státuszát az új tulajdonosnak is figyelembe kell vennie. Emiatt az ingatlanvásárlásnál is fontos kérdéssé vált, hogy található-e kút a telken, és ha igen, milyen mélységű, milyen célra használják, illetve milyen vízkészletet érint.
Az elmúlt években több alkalommal is felmerült a kutak utólagos bejelentésének és legalizálásának lehetősége, illetve a bírságok kérdése. A közbeszédben emiatt sokáig az a kép élt, hogy az engedély nélkül kialakított kerti kutak tulajdonosait akár jelentős pénzügyi szankció is fenyegetheti. A szabályozás azonban 2024-től alapvetően megváltozott.
Kiderült az igazság a fúrt kutakról: ezt a legtöbb kerttulajdonos nem is tudja
A 2024. január 1-jétől alkalmazott rendszer már nem minden kutat kezel ugyanúgy. A szabályozás különbséget tesz többek között a kutak célja, mélysége, az érintett vízkészlet és az adott terület vízkészletvédelmi besorolása alapján.
Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, 2024. január 1. előtt létesített mezőgazdasági kutak fennmaradásához nincs szükség vízjogi engedélyre vagy bejelentésre. Ide azok a kutak tartozhatnak, amelyek legfeljebb 50 méter talpmélységűek, nem érik el az első vízzáró réteget, és megfelelnek a törvényben meghatározott további feltételeknek. Ezeknél a kutaknál a jogszabály a korábbi engedélyezési problémákhoz kapcsolódó bírság alóli mentességet is biztosítja.
A háztartási kutaknál szintén fontos szerepet kapott a mélység és az, hogy a kút milyen vízkészletet érint. A legfeljebb 50 méteres, első vízzáró réteget el nem érő kutaknál ma már elsősorban az adott terület vízkészletvédelmi besorolását kell figyelembe venni. Ez azért lényeges, mert a korábbi hírekből könnyen az a következtetés adódhatott, hogy minden régi, engedély nélkül kialakított kerti kutat kötelező utólag bejelenteni vagy engedélyeztetni. Ez ma már ebben a formában nem igaz.
Ez komoly? Ennyiért árulnak most egy horgásztavat Magyarországon
Ma már az sem mindegy, hol található a kút
A jelenlegi rendszer egyik fontos eleme a vízkészletvédelmi országtérkép. Ennek segítségével meghatározható, hogy egy adott terület vízkészletvédelmi szempontból milyen kategóriába tartozik. A kockázatmentes területeken bizonyos feltételek teljesülése esetén egy sekély, háztartási célú kút létesítése és használata egyszerűbb szabályok mellett történhet. Kockázatos területen viszont már nagyobb szerepet kap a hatósági kontroll, és az érintett kutaknál bejelentési kötelezettség is felmerülhet.
Ez azt jelenti, hogy ma már önmagában az sem elegendő információ, hogy valaki azt mondja: „az én kutam csak 30 méteres”. A kút mélysége mellett azt is meg kell nézni, hogy pontosan hol található, milyen vízadó réteget érint, mire használják, és milyen kategóriába tartozik az adott terület.
Ennyi vizet pusztít a mesterséges intelligencia: ezzel senki sem számolt
Mi a helyzet az új kutakkal?
Az új kutak létesítésénél továbbra is körültekintően kell eljárni. A szabályozás nem azt jelenti, hogy Magyarországon bárki korlátozás nélkül fúrhat magának kutat, amennyiben az nem éri el az 50 métert. A sekély, első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutaknál a terület vízkészletvédelmi besorolása alapján dőlhet el, hogy szükség van-e bejelentésre vagy engedélyre. A mezőgazdasági célú kutaknál pedig külön szabályok vonatkoznak az egyszerűsített bejelentésre és a vízkivétel mérésére is.
A mezőgazdasági kutak szabályozását 2025-ben tovább pontosították. Az újabb rendelkezések az öntözési célú vízhasználat és az öntözőtelepek engedélyezési rendszerét is érintették. Vagyis a szabályozás az elmúlt két évben nem visszalépett, hanem inkább részletesebbé vált: a különböző vízhasználatokat és vízkészleteket igyekszik eltérő módon kezelni.
Akkor most tényleg fenyeget az egymilliós bírság?
Az egyik legtöbb félreértést éppen a bírság kérdése okozta. Korábbi hírekben gyakran szerepelt, hogy a szabályokat megszegő kúttulajdonosokra akár egymillió forintos vízgazdálkodási bírság is kiszabható. Ez a lehetőség valóban létezik bizonyos jogsértések esetében, de ebből nem következik az, hogy minden be nem jelentett kerti kút tulajdonosa automatikusan egymillió forintos büntetésre számíthat.
Készülhetünk a közeledő vízhiányra? Így menekülhetnek meg sokan a bajtól
A konkrét jogkövetkezmény mindig az adott kút körülményeitől függ. Nem ugyanaz vonatkozik egy évtizedekkel ezelőtt kialakított, sekély, háztartási célú kútra, mint egy újonnan létesített, mélyebb vagy mezőgazdasági célú kútra. A 2024 előtti, meghatározott feltételeknek megfelelő mezőgazdasági kutaknál ráadásul a jogszabály kifejezetten rendelkezik a bírság alóli mentességről. Ezért annak, aki bizonytalan a saját kútja miatt, nem érdemes pusztán a korábbi sajtóhírekből kiindulnia. A kút mélységét, létesítésének idejét, célját és az ingatlan vízkészletvédelmi besorolását együtt kell vizsgálni.
Kiderült az igazság a fúrt kutakról: nem úgy van, ahogy rengetegen hiszik
A nagyobb probléma már nem csak a papírok kérdése
Miközben a szabályozás rendezte a régi kutak jelentős részének jogi helyzetét, maga a vízkészlet-probléma nem oldódott meg. Sőt, az aszályos évek miatt a felszín alatti vízkészletek állapota egyre fontosabb kérdéssé vált. Az elmúlt években Magyarországon több rendkívül száraz időszakot is tapasztaltunk. A csapadékhiány nemcsak a folyók és tavak vízszintjére hat, hanem a talaj és a felszín alatti vízkészletek utánpótlását is befolyásolja. Eközben a lakosság és a mezőgazdaság részéről is egyre nagyobb lehet a vízigény, különösen az öntözési időszakban.
A fúrt kutak tehát önmagukban nem jelentik a vízhiány okát, de a felszín alatti vízkivételek összessége már komoly vízgazdálkodási kérdést jelenthet. Különösen azokon a területeken fontos ez, ahol a kitermelés tartósan meghaladja a természetes utánpótlást. Ezért a jelenlegi szabályozás egyik legfontosabb célja nem egyszerűen az, hogy kiderüljön, melyik kút „legális”, hanem az is, hogy a hatóságoknak minél pontosabb képük legyen arról, honnan, mennyi vizet vesznek ki az országban.
Forradalmi javaslat született, így oldanák meg a magyar gazdák problémáját
A kút vize sem automatikusan ivóvíz
A szabályozási kérdések mellett a kutak használatánál egészségügyi szempontokat is érdemes figyelembe venni. Attól, hogy egy kút vize tisztának látszik, még nem feltétlenül alkalmas emberi fogyasztásra. A felszínhez közeli vízbe különböző szennyezőanyagok kerülhetnek, például mezőgazdasági tevékenységből származó nitrátok vagy mikrobiológiai szennyezők. Ezek jelentős része nem érzékelhető sem szín, sem szag, sem íz alapján. Ezért a kútvíz ivóvízként történő használata előtt indokolt akkreditált laboratóriumban megvizsgáltatni a vizet. A kert locsolására használt víz és az emberi fogyasztásra szánt víz között ugyanis egészen más követelményeknek kell megfelelni.
A fúrt kutak ügye tehát 2026-ra új szakaszba lépett. A korábbi években elsősorban az volt a kérdés, hogy miként lehet legalizálni a rengeteg rendezetlen státuszú kutat, és milyen bírságok fenyegetik azokat, akik elmulasztják a bejelentést. A régi, meghatározott feltételeknek megfelelő sekély kutak jelentős része mentesült az utólagos engedélyezési kötelezettség alól, miközben az új kutaknál és a vízkészlet szempontjából érzékeny területeken továbbra is komoly szerepe van a hatósági kontrollnak. A mezőgazdasági vízhasználatnál pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a vízkivétel nyomon követése és mérése.
