A légkör felmelegedése alapvetően változtatta meg a csapadékképződést. Ahogy a levegő melegszik, szivacsként egyre több nedvességet képes magában tartani, ami gátolja a felhőképződést és a nyári esők kialakulását. Ez egyfajta ördögi kört hoz létre, hiszen csapadék hiányában a felszín felmelegszik, a talaj pedig még jobban kiszárad. Bár a légkör stabil rendszer, a felgyülemlett nedvesség idővel extrém időjárási jelenségek - például őszi villámárvizek és heves záporok - formájában zúdul le. Európa felett ráadásul egyre gyakrabban alakulnak ki olyan blokkoló anticiklonok és hőkupolák, amelyek egyszerűen elzárják a nedves légtömegek útját a kontinens belseje, így Magyarország elől is - írta meg a Telex.

Olyan dolog történt a Fertő tónál, amire 61 éve nem volt példa

A Fertő tó vízszintje 114,891 méteren állt az Adriai-tenger szintje felett, ami az 1965-ben kezdődött folyamatos mérések óta a legalacsonyabb érték.

A csapadékhiány egyenes következménye a folyók és tavak apadó vízszintje, ám a problémát a múltbeli emberi beavatkozások is súlyosbítják. Hazánk vízellátása eleve kiszolgáltatott, hiszen felszíni vizeink 93 százaléka a határokon túlról érkezik. A Tisza és a Duna esetében a korábbi folyószabályozások miatt az áramlási sebesség megnőtt, a medrek pedig jelentősen - a Dunán néhol akár tíz méterrel is - bevágódtak. Ez a medersüllyedés nemcsak a hajózást nehezíti meg, hanem valósággal kiszívja a vizet a környező talajból és a mellékágakból. A kutatók szerint a megoldást a természetes állapotok részleges visszaállítása jelentheti, például a régi folyókanyarulatok revitalizációjával és a vízjárta árterek víztározóként való hasznosításával. Ha nem lépünk, a legpesszimistább forgatókönyvek szerint a Balaton akár több különálló víztestre is szakadhat a jövőben.

A felszíni szárazság a mélyben is súlyos károkat okoz. A folyók alapvízhozamát és az ivóvízbázis jelentős részét biztosító felszín alatti vizek utánpótlása drasztikusan lecsökkent. A Duna-Tisza közén például a töredékére esett vissza a talajba szivárgó víz mennyisége az elmúlt évtizedekben, amit a beépített területek növekedése és a belvízelvezető csatornák működése is ront. A helyzetet a szabályozatlan, sokszor illegális vízkivételek teszik fenntarthatatlanná, a becslések szerint ugyanis a hazánkban felhasznált évi mintegy másfél milliárd köbméter víz közel felét regisztrálatlanul, engedély nélküli kutakból nyerik ki.

Folyamatosan tűnik el a víz Magyarországról: csúf igazságra derült fény

Az elmúlt évek aszályos nyarai, az apadó folyók és a gyakori vízkorlátozások mind ugyanannak a problémának a tünetei.

A jelenlegi klimatikus viszonyok mellett ez a gyakorlat az agráriumban is tarthatatlan. Ma már egyértelmű, hogy nem lehet minden szántóföldet öntözni, így a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez, ami sok esetben a művelési ágak kényszerű megváltoztatását, azaz szerkezetváltást jelent.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az aszályos és a csapadékos időszakok szélsőséges váltakozása miatt az eddigi vízgazdálkodási módszerek elavultak. A vízmegtartási akciótervek mellett elengedhetetlen, hogy a társadalom és a gazdaság is takarékosabb vízhasználatra álljon át. Mindemellett fel kell ismernünk a part menti növényzet és a vizes élőhelyek megőrzésének fontosságát is, hiszen az ökoszisztémák védelme nélkül lehetetlen a táj vízháztartásának helyreállítása.