A hálózati veszteség a becslések szerint 19-21,5 milliárd forint közpénzkiesést okoz évente.
A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt a városok vízgazdálkodási stratégiái átalakulóban vannak.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Izland nemzeti biztonsági kockázatként kezeli az Atlanti-óceán áramlási rendszerének esetleges összeomlását.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
Hazánk egyedülálló természeti kincse víz nélkül maradt, a Szalajka-patak medrét levelek borítják.
Olasz Földrajzi Társaság szerint 2050-re az olasz partvidék 20 százaléka víz alá kerülhet.
A szakértők szerint a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani.
A mezőgazdasági vízhasználat szerkezete az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
Az élelmiszeripar a gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely jelentős mértékben igénybe veszi a természetes erőforrásokat.
A Jiangsu tartományban található Yangcheng-tó környékén élő gazdálkodók kénytelenek új módszereket kidolgozni a rákállomány életben tartására.
A lehulló csapadéknak köszönhetően a Balaton átlagos vízállása 66 centiméterre nőtt.
Már most itt az ideje felkészülnünk a klímaváltozással kapcsolatos ártalomcsökkentésre.
Elkészült a hatósági jelentés a parajdi sóbánya katasztrófájának kiváltó okairól.
Sok víz elpárolgott a Balatonból, ami elsősorban a nyári hőség és az aszály számlájára írható.
A klímaváltozás hazai és globális szinten egyaránt fokozza a hidrológiai extrémitások előfordulását.
A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi Akcióterv végrehajtására.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számításai szerint 2025 első kilenc hónapjában 210 millió köbméterrel több víz maradt Magyarországon
Az Európai Bizottság következő hétéves ciklusra szóló költségvetési terve alapjaiban rajzolná át a közös agrárpolitikát.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A hómentes teleink miatt ma már inkább „tél alá vetés” technológiája régóta működő gyakorlat a kiskertekben.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
December 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciáját.
A Kék-Fehér-Szív segítségével az egészség a farmtól az asztalig tart – ízletes, tápláló ételeket garantálva, amelyek jobbak az embereknek és kevésbé terhelik a környezetet.
