A Duna tartósan alacsony vízállása számos kihívás elé állítja a víztermelést hazánkban.
Miközben Magyarország történelmi vízhiánnyal és energiaválsággal küzd, egyre fontosabbá válik a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása.
A július második felében megindult algabiomassza-növekedés tovább folytatódott a Balatonban az elmúlt hetekben.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
A táji vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi szempontból hozhat látványos eredményeket, hanem a mezőgazdasági területek termőképességére is kedvező hatással lehet.
Egy jól megtervezett esővíz-hasznosító rendszerrel komoly megtakarításokat érhetünk el.
A rendkívül alacsony vízállás miatt a héten megszakadhat a rajnai hajózási útvonal.
Megérkezett az eső a Duna vízgyűjtő területére, de ez Magyarországon csak kevéssé lesz érezhető.
A miniszterelnök bejelentése szerint nincs szükség a továbbiakban az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.
Úgy tűnik, megtorpant a Duna hetek óta tartó apadása, Paksnál két centimétert emelkedett a folyó az elmúlt 24 órában.
A Duna vízhozama a megszokott értéknek mindössze az egyharmadát éri el, Komárom alatt pedig szinte mindenhol megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja.
Nagymarosnál is rekordalacsony a Duna vízállása, a mellékágban néhol csak forró kavicsmezőt lehet találni.
Több vidéki településen, valamint Budapesten és környékén is kartonszámra kezdték felvásárolni az ásványvizet az emberek.
A lakossági ivóvízellátás a Duna ennél jóval alacsonyabb vízállása esetén sem kerül veszélybe.
Megkezdődnek a Velencei-tó vízterei közötti kapcsolat fenntartását szolgáló élőhelyvédelmi beavatkozások.
Gajdos László szerint egyelőre nem fenyeget ökológiai katasztrófa a rekordalacsony vízszint miatt.
A rendkívüli hőségre való tekintettel azonnali locsolási tilalom lép életbe a sportpályákon és a stadionokban.
A vízhiányos időszakokban rendelkezésre álló vízkészletek korlátozottak lehetnek.
Az elmúlt hetekben számottevően emelkedett a lebegő algák biomasszája a Balaton nyílt vizében.
Eddig példa nélküli vízpótlási beavatkozásokra volt szükség a Körösök vidékén hazánkban.
Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
