A 2022 óta elhúzódó aszály drasztikusan átalakítja a Tápió-vidék élőhelyeit, ahol a vízhez kötődő állat- és növényfajok sokasága tűnik el.
Magyarország vízbiztonságának és vízgazdálkodásának kiemelt helyet kell kapnia a kormány napirendjén.
A legfrissebb jelentések szerint két nap alatt mintegy 20 centimétert emelkedett a Duna szintje Budapestnél.
Az Európai Unió új szennyvízirányelve 2033-tól előírja a mikroszennyezők eltávolítását.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
A 2026-os nyár egyik legszembetűnőbb európai vízgazdálkodási problémája a Rajna vízhozamának tartós visszaesése.
Az egyre szárazabbá váló éghajlaton a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
16 centiméterre közelítettük meg az eddigi legaalcsonyabb vízállást a Balatonon, amit 2003. októberében mértek.
Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.
Szerdán beállította a valaha mért legalacsonyabb, mínusz 127 centiméteres vízállási rekordját a Maros Makónál.
A rendkívüli szárazság miatt jelentősen leapadt a szegedi Gumis-tó vízszintje, ami több száz régi gumiabroncsot hozott a felszínre.
Magyarország vízgazdálkodásának egyik legfontosabb alapja a vízgyűjtő-szemlélet, a víz ugyanis nem közigazgatási határok szerint mozog.
A Tisza folyó teljes szakaszán a vízkészletek csak rendkívül korlátozottan állnak rendelkezésre.
Az esővíz hasznosítása több ezer éves gyakorlat: az ókori Krétán már komplett vízgyűjtő rendszereket építettek.
Európa főbb folyói – a Rajna, a Duna, a Pó és a Loire – történelmi mélypontra süllyedtek idén nyáron.
A víz minősége egyáltalán nem közömbös a növények számára, sőt nagyon is sokat számít.
Hatalmas, 237 centiméter hosszú és megközelítőleg 90 kilós harcsát fogott Bóna István a Palotási-víztározón.
Gigantikus rajzások vannak idén a Balatonnál, az óriási felhők még a radarképen is feltűntek.
Magyarországon is lehet sikere a légköri nedvességet passzív módon gyűjtő megoldásoknak.
Magyar fejlesztés segíthet a palántaföldek tőzegmentesítésén és a tőzeges területek védelmén.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kisebb sertéstartók, hiszen miközben a takarmány drága, a sertés élő ára sokáig alacsony szinten mozgott.
Bírják a hőséget a magyar zöldségtermelők, de a piaci kihívások egyre nagyobb terhet rónak rájuk.
A térségben egyre nehezebb olyan növényeket termeszteni, amelyek korábban megszokott részei voltak a gazdálkodásnak.
Magyarország egy újabb megyéjében azonosítottak afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót.
