Nektarin

A nektarin vagy kopaszbarack, az őszibarack különleges változata. Kedvelt fajta Magyarországon, íze szintén az őszibarackhoz hasonlít, viszont kevésbé lédús.

A nektarin jellemzői és felhasználása

A nektarint leggyakrabban frissen fogyasztjuk, de lekvár, befőtt és sütemény is készíthető belőle, köretként tálalva pedig igazi különlegesség. A nektarin talajtípusban nem válogat, de minőségében a tápanyagban dús, jó vízelvezetésű talajt kedveli. Nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, A-vitamint, valamint kalciumot, magnéziumot, szelént, boron-t, B és C-vitamint és még számos ásványi-anyagot. Hasznos lehet gyulladásos betegségeknél, a vér tisztítására, vízhajtásra, méregtelenítésre. Vérnyomáscsökkentő és gyulladás csökkentő hatása szintén bizonyított. Közepes pektintartalma miatt sűrűbb dzsem, lekvár csak hosszabb főzési idővel, más magas pektintartalmú gyümölcs vagy zselésítő anyag hozzáadásával főzhető.

A nektarin termesztése

A nektarin melegigényes gyümölcs, fagyokra valamivel érzékenyebb, mint a hagyományos őszibarack. Télen a rügyek -15 °C-nál károsodnak, virágzáskor még elviseli a -2 °C-ot, azonban sziromhullás után a fagyok már gondot okozhatnak. Csapadékigénye évi 650 mm. A magyarországi klíma mellett elengedhetetlen az öntözés a termesztés során. A gyökerei levegőigényesek, a talaj jól szellőzött legyen, aminek humusztartalma 1%, pH-ja pedig 6-7. Ha a talaj nem megfelelő a nektarin számára, például nem elég sötét színű és morzsalékos, akkor ültetés előtt érdemes szerves trágyát vagy bármilyen más természetes komposztot szórni az ültető gödör aljára.

Ezután fedjük be földdel, hogy közvetlenül ne érintkezzen a gyökérrendszerrel. A nektarin számára fontos a kálium és a nitrogén. A lombtrágyázás kedvező hatással van a termésre, és annak minőségére, a terméskötésre pozitívan hat a bór, a minőségre és a tárolhatóságra a kalcium, a fotoszintézisre pedig a magnézium. Az öntözés, főleg nyári időszakban nagyon lényeges, emellett a metszést se felejtsük ki a munkák közül!

Már a fa ültetését követően elvégezhetjük az első metszést, ekkor határozzuk meg a fő-, vagy más néven vázágak elhelyezkedését. A metszéssel továbbá szabályozzuk a fa méretét, növekedését, ezáltal egy nyitottabb ágszerkezetet kapunk, ami lehetővé teszi, hogy több napfény jusson be a korona belsejébe. A metszés során mindig távolítsuk el, az elszáradt, eltört, vagy kedvezőtlen irányba, például a keresztbe, vagy a korona belseje felé növő ágakat.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!