Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A pincészet húsz hektáron gazdálkodik Zalaszentgrót mellett, emellett Pogányváron és Zalaszabar közelében további három hektár szőlőt művelnek. A borászat igazi fajtagazdagsággal dolgozik, jelenleg mintegy tizenhat-hét különböző szőlőfajtát tartanak fenn, ami jól mutatja a térség sokszínűségét és a borászat kísérletező, nyitott szemléletét. A dombos zalai táj klímája kedvez a szőlőnek, hiszen a csapadékosabb időjárás miatt itt ritkábban fordul elő aszály, mint az ország szárazabb vidékein. Ennek ellenére az elmúlt években egyre nehezebben tudnak védekezni a szőlőket pusztító betegségek ellen, mindenekelőtt az aranyszínű sárgaság terjedése okoz súlyos fejtörést a gazdáknak.
Támogatást kapnak a magyar borászok: ennyi pénz jár hektoliterenként
Óriási károkat okozhat az aranyszínű sárgaság
Ez az aranyszínű sárgaság a legnehezebb probléma. Az időjárással valahogy mindig elboldogultunk, de ezzel nem tudom, mit lehet kezdeni. Ahol egyszer megjelenik ott már hiába permeteznek, másnap újra berepül a kabóca, és kezdődik elölről az egész
- fogalmazott az Agrárszektornak Dóka Éva.
A borász elmondása szerint a betegség elleni védekezés jelenleg szinte reménytelen harcnak tűnik. A fertőzött tőkéket ki kell vágni, de mivel a kórokozó más növényeken is megtelepszik, gyakorlatilag lehetetlen minden forrást felszámolni. Hiába permetezik a saját területeiket, a kabóca könnyen visszajuthat a szomszédos ültetvényekről vagy akár vadon élő növényekről. A gazdák ilyenkor kénytelenek hektárokat megsemmisíteni, ami nemcsak gazdasági, hanem lelki teher is, hiszen sokéves munkát veszít el egyetlen szőlőbirtok pillanatok alatt. Dóka Éva szerint az utóbbi években ez a jelenség sok termelőt elbizonytalanított abban, hogy érdemes-e hosszú távon tervezni.
Vallott a magyar borász: nagy a baj, csak így élheti túl a hazai szőlő
A borpiac sem ad okot a nyugalomra. Az elmúlt évtizedben jelentősen megváltoztak a fogyasztói szokások, különösen a fiatalabb korosztály körében. A bor ma már nem feltétlenül része a mindennapi kultúrának, sokan inkább más italok felé fordulnak. Dóka Éva szerint az idősebb, borhoz kötődő generációk lassan eltűnnek, és a fiatalok számára a bor nem ugyanazt jelenti, mint korábban.
Megváltoztak a fogyasztói szokások
Évről évre mindig csökken a borfogyasztás. A fiatalok inkább gyümölcsösebb italokat, söröket vagy alkoholmentes alternatívákat keresnek. Az idősebb generáció, akikhez mi is tartozunk, még fogyaszt bort, de ők sajnos lassan elvesznek a fogyasztók között.
A borász úgy látja, az ágazat jövője azon múlik, hogy a borászok képesek lesznek-e új stílusban gondolkodni, és közelebb vinni a bort a fiatalok ízlésvilágához. A jövő kulcsa szerinte a könnyedebb, illatosabb, gyümölcsös borokban lehet, amelyek modern fogyasztói környezetben is megállják a helyüket. A változásokhoz azonban nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli megújulásra is szükség lesz, hiszen a borkészítés mellett a kommunikáció, a vendéglátás és a borhoz kapcsolódó élmények is egyre nagyobb szerepet kapnak.
Fizet az állam a termelőknek, hogy kivágják ezeket az ültetvényeket
A mindennapi munkát ugyanakkor nemcsak a termelés és az értékesítés, hanem a munkaerőhiány is megnehezíti. A Dóka Pincészetben már csak idénymunkások dolgoznak, mivel az állandó, tapasztalt munkaerőt gyakorlatilag lehetetlen megtalálni. Az elmúlt években a helyi, visszajáró munkások fokozatosan kiestek, és a fiatalabb generáció már nem vállal szőlőmunkát.
Minőségi munkaerőt szerintem nem lehet találni, ez száz százalék. Régen nyugdíjasok segítettek, akik visszajártak, de mára ők is megöregedtek. Idén már nagyobb csoportokkal próbálkoztunk, és meglepően jól ment, de mellettük folyamatosan ott kell állni.
A borász szerint ez az egyik legégetőbb problémája a vidéki mezőgazdaságnak: az, hogy elfogynak azok az emberek, akik még ismerik a szőlőművelés hagyományait, és képesek minőségi munkát végezni a földeken. A gépesítés bizonyos folyamatokat megkönnyít, de sok feladat például a metszés vagy a szüret továbbra is kézimunka-igényes marad. Az idénymunkások között pedig gyakran nagy a fluktuáció, így a borászoknak folyamatosan új embereket kell betanítani.
