A 2025-ös év rendkívül változékony időjárást hozott, a csapadék eloszlása rapszodikus volt, ugyanakkor a napsütés elegendő volt a szőlő jó fejlődéséhez. A Hajósbajai, Szekszárdi és Villányi borvidéken a szőlő termésmennyisége az átlagos évekhez képest egyes fajtáknál magasabb volt, így a borászok elégedetten zárhatták az évet. Ugyanakkor a szélsőséges hőmérséklet és a nagy UV-sugárzás miatt a szőlőfürtök előrehaladott károsodást szenvedhettek már szüret előtt, ami a feldolgozás során technológiai problémákhoz vezethet. A Koch Borászat ezért évek óta éjszakai szüretet alkalmaz, különösen a korai fajtáknál, hogy a must hőmérséklete kontrollálható maradjon, és a fermentáció optimálisan zajlódjon le - derül ki a Portfolio Checklist podcast adásából.

Sorra vágják ki a termelők a magyar szőlőt: készülhetünk a legrosszabbra?

A szakember szerint most nem beszélni kell, nem interjúkra van szükség, nem bírságolni kell, hanem neki kell menni fűrésszel és markolóval ezeknek a területeknek, amíg nem késő!

Gyakorlatilag a szüret 90 százalékán túl vagyunk, minimális mennyiségű Cabernet Sauvignon szőlőnk maradt még kint. A 2025-ös év nagyon rapszodikus volt, de volt elég csapadék és volt elég napsütés, ezáltal kiváló minőségű borokat tudtunk készíteni. A szőlő termésmennyisége is az átlagos évektől bizonyos fajtáknál egy kicsit magasabb volt. A felmelegedés fontos mellékhatása, hogy az időjárás rapszodikussá válik: egyik dűlőben nagyon jó volt, a másikban pedig kedvezőtlen, mert éppen ott nem esett egy csepp eső sem

- fogalmazott Koch Csaba.

A felmelegedés következtében új kártevők jelentek meg Magyarországon, így az amerikai szőlőkabóca is, amely a Flavescens Dorée fitoplazma fő hordozója. Ez a betegség rendkívül gyorsan terjed, és a jelenlegi szabályozások miatt a hatékony vegyszerek használata korlátozott. A rapszodikus csapadék és a meleg idő miatt az ültetvényekben folyamatosan oda kell figyelni a fertőzött tőkék eltávolítására, és az összefogás elengedhetetlen a kártevők visszaszorítására.

Az aranyszínű sárgaságnak nagyon nagy problémája, hogy nagyon későn észleli a termelő, mire rájön, hogy egyre több tőke fertőzött, onnantól kezdve robbanásszerű a továbbfertőződés. Egyféleképp lehet ellene védekezni: állandóan járni az ültetvényeket, és ha a tünetek megjelennek, a tünetet jelző tőkéket azonnal el kell gyökerestől távolítani, el kell égetni, és a kabócákat megpróbálni permetezéssel pusztítani. Ha nem történik egyidejű, koordinált növényvédelem, a betegség megállíthatatlan.

Veszélyes növény lehet a szomszédban: intézkedj, a hatóság is kellhet

Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésében merül ki.

Koch Csaba tapasztalatai szerint a fertőzött ültetvények, valamint az elhanyagolt szőlők jelentik a legnagyobb kockázatot a betegség továbbterjedése szempontjából. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a szőlőültetvényeket rendszeresen újra kell telepíteni, patogénmentes szaporítóanyaggal, és folyamatos növényvédelmi ellenőrzés mellett. Ez a stratégia költségnövekedést jelent, de nélkülözhetetlen a magyar borászat versenyképességének, valamint a minőségi termés és az egészséges ültetvények megőrzésének biztosításához.