Észak-Rajna-Vesztfáliában újabb járásban mutatták ki a hatóságok az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Újra felbukkant az Aujeszky-betegség Csehországban, ahol a hatóságok vaddisznók körében mutatták ki a fertőzést.
A betegség, amely már a Normafa környékén is felütötte a fejét, elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist támadja meg.
Súlyos válságban a zalai borvidék: az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés 2025-ben több mint 215 ezer szőlőtőkét pusztított el.
85-re emelkedett az afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznók száma Spanyolországban.
Nemcsak Spanyolországban, de Németországban is újabb sertéspestissel fertőzött vaddisznókat találtak a hatóságok.
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Magyarországon.
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a Spanyolország terjedő sertéspestis a vírus egy új, eddig nem dokumentált változata.
Az elmúlt héten az akut légúti fertőzés tüneteivel orvoshoz fordulók száma meghaladta a negyedmilliót.
A hatóságok újabb afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Spanyolországban.
Franciaország szigorúbb intézkedéseket vezetett be a szarvasmarhák között terjedő csomós bőrbetegség megfékezésére.
Minden bizonyíték arra utal, hogy a fertőzött vaddisznó teteme nem véletlenül került a korábban betegségtől mentes területre.
Újabb nyolc afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Barcelona közelében.
A Nébih laboratóriuma november 24-én megerősítette az ASP vírus jelenlétét egy elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten.
Békés vármegyében a lépfene jelenlétét igazolták egy 70 éves férfi szervezetében.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma miatt újabb területen rendeltek el növényvédelmi zárlatot a Balatonboglári borvidéken.
Tökölön zárlatot rendeltek el, ugyanis fertőző méhbetegség ütötte fel a fejét.
Az intenzív felderítés újabb FD-vel fertőzött területeket tárt fel Magyarországon.
A 2025-ös szezon tapasztalatai rámutattak arra, hogy az aranyszínű sárgaság mára az egyik legsúlyosabb fenyegetéssé vált a magyar szőlő- és borágágazatban.
Indul az aranyszínű sárgasággal fertőzött szőlők drónos felderítése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
