Március 10-én jön a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A betegség, amely már a Normafa környékén is felütötte a fejét, elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist támadja meg. A fertőzés első jelei a hajtások hervadása és a rajtuk megjelenő barna foltok, majd a folyamat a gyökerek korhadásával folytatódik, ami végül a fa pusztulásához vezet. A kórokozó az 1990-es években jelent meg Európában, majd a 2010-es évek során jutott el Magyarországra - tudósított az Infostart.
Ha elindul egy ilyen folyamat, akkor jelenlegi ismereteink szerint az érintett fák döntő többsége előbb-utóbb elpusztul
– figyelmeztetett Rittling István.
Az erdészetvezető hangsúlyozta, hogy ez a gombafertőzés sokkal veszélyesebb, mint a kőrisbogár okozta kártétel. Míg a bogár csak átmeneti gyengeséget okoz a fáknak, a gomba maradandó károsodást idéz elő a fa szállítórendszerében, és a gyökérzet pusztulásával kezdődik, ami sokáig észrevétlen maradhat. A szakemberek folyamatosan keresik a betegséggel szemben ellenálló kőris egyedeket, de eddig nem találtak ilyeneket.
Ahol fertőzés jelenik meg, ott sajnos jó eséllyel előbb-utóbb megkezdődik a faegyedek kipusztulása
– magyarázta Rittling.
A kőris a budapesti erdőknek mindössze 5-10 százalékát alkotja, így a szálanként előforduló egyedek pusztulása nem okoz jelentős változást. Azonban ahol nagyobb csoportokban fordul elő, ott már beavatkozásra van szükség: a veszélyes fákat kivágják, és helyükre más fafajokat telepítenek. A Pilisi Parkerdő szakembere szerint a jövőben várhatóan jelentősen csökken majd a kőris aránya a fővárosi erdőterületeken.
Ha pedig ez a ritkulás bekövetkezik, akkor már nehezebb lesz az említett gombának az egyik fáról a másikra történő átterjedése
– vélekedett az erdészetvezető, aki a jelenséget az influenzához hasonlította: ahogy az emberek közötti érintkezések csökkenésével mérséklődik a vírus terjedése, úgy a kőrisfák számának csökkenésével a gombafertőzés terjedési lehetősége is korlátozódik. Jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony védekezési módszer a kőrishajtás-pusztulással szemben. Pozitív változást a rezisztens egyedek megtalálása és felszaporítása jelenthetne, ami lehetővé tenné olyan kőrisek telepítését, amelyek képesek ellenállni a pusztító gombabetegségnek.
