2025-ben az európai fürdőhelyek túlnyomó többsége megfelelt az Európai Unió legszigorúbb, a „kiváló” vízminőségi osztályra vonatkozó előírásainak.
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek.
Egy új magyar kutatás rávilágított arra, hogy a glifozát a nagy mocsári csiga alapvető életfolyamatait is megzavarja.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve keres választ a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokra.
Országosan összesen 12 ezer hektárnyi korábban már használt, alulhasznosított vagy leromlott állapotú fejlesztési területet tartanak nyilván.
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy az elpusztult halak között jelentős számban találtak ezüstkárászt.
Az erdőkben tapasztalható környezetszennyezésekért már nem a kirándulók a felelősek.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
A tisztított szennyvíz nem hulladék, hanem stratégiai erőforrás: vízgazdálkodás és innováció Máltán és Magyarországon
A tó közvetlen környezetében található vizes élőhelyek kiterjedése az elmúlt másfél évszázadban 60 százalékkal csökkent.
A természetes vizekbe visszaengedett szennyvíz minősége nagyon szabályozott, és a tisztítási technológiák az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődtek.
Kevesebb ammónia a baromfiistállóban: belga kutatók különböző eljárásokat teszteltek gyakorlati körülmények között.
Gajdos László hangsúlyozta, a klímaváltozás már nem jövőbeli veszély, hanem jelen idejű gazdasági és egészségügyi probléma.
A Nébih oldalán követhető mikor kell az egyes vármegyékben védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen.
Az esőzések megtöltötték a Mecsekerdő Zrt. szakemberei által kialakított vízmegtartó erdei tókákat.
Az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás miatt megnőtt az esőkertek szerepe a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodásban.
Több mint 250 magyar településre érkezett szállítmány 2015 és 2026 között azokból az osztrák bányákból, amelyek azbesztszennyezéssel hozhatók összefüggésbe.
Az új vezetők között agrár-, környezetvédelmi és klímapolitikai szakemberek, jogászok, valamint tapasztalt közigazgatási szereplők is helyet kaptak.
Az Európai Unió 2026. május 11-én hatályba léptette vízvédelmi szabályozásának frissítését.
Bár a magyar erdőgazdálkodás eddig is jobbára fenntartható volt, az új környezetvédelmi miniszter szerint további változásokra lenne szükség.
Egyszerre több kihívással kell megküzdenie idén is a magyar burgonyatermesztőknek.
A nyári kánikula beköszöntével a kiskertben a növények vízpótlása mellett már az árnyékolásuk is szükséges.
A hőhullám az állatokat is megviseli, ráadásul a hőstressz egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartó gazdaságoknak.
A GM növények termesztése 2025-ben világszerte 216 millió hektárt ér el, és a vetésterület döntő része néhány nagy országban koncentrálódik.
Az ASP-kitörés és a piaci válság egyszerre terheli a hazai sertéságazatot - több sertéshús fogyasztására kérik a magyarokat.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
