A Mercosur-országokból - Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay - elsőként a montevideói parlament fogadta el a szükséges határozatot.
Évente világszerte mintegy 4 millió négyzetkilométernyi területet égetnek fel erdő- és bozóttüzek.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul a mikroszennyezőkre, köztük a hormonhatású anyagokra.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek.
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
A betegség, amely már a Normafa környékén is felütötte a fejét, elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist támadja meg.
Széleskörű együttműködési megállapodást kötöttek a fogyasztók még hatékonyabb védelme érdekében.
Hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése.
A brazil kávétermelő régiókban zajló erdőirtás miatt csökken a csapadékmennyiség és romlik a talaj minősége.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
Az Európai Unió bevezette a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítási mechanizmusát.
Egy összehasonlítás egyértelműen rámutat: nem minden tejtermék terheli egyformán a környezetet.
A több mint négy évtizede futó "Év madara" lakossági internetes szavazást most az énekes rigó nyerte.
A déli parton létesített kikötőkben tapasztalható téli halpusztulások mögött rendszerszintű probléma áll.
Nemzetközi kutatási pályázataival nyert el összesen mintegy 300 millió forint támogatást a győri Széchenyi István Egyetem.
A fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi állománya jelentős növekedést mutat, a párok száma már meghaladja a kétszázat.
100 millió forint értékben átfogó fejlesztés veszi kezdetét a Bükki Nemzeti Parknál.
A kivitelezés tervezetten 2027. októberében zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
A növényvédő szeres göngyölegek visszagyűjtésének tapasztalatait és a fenntarthatósági célkitűzések széles körű áttekintését helyezte középpontba a CSEBER IX. Fenntarthatósági Konferenciája.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
