Veszélyes növény lehet a szomszédban: intézkedj, a hatóság is kellhet

Veszélyes növény lehet a szomszédban: intézkedj, a hatóság is kellhet

agrarszektor.hu
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (Candidatus Phytoplasma vitis) terjesztésében merül ki. A fitoplazmát először 2013-ban észlelték Magyarországon, és jelenleg is bejelentésköteles károsítónak számít. Az amerikai szőlőkabóca az öko szőlő-bor ágazatot már most komoly kihívás elé állítja azokban az országrészekben, ahol a fitoplazma is jelen van.

Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Az amerikai szőlőkabócának évente egy nemzedéke fejlődik, tojásai a szőlőtőke, illetve a vesszők kéregrepedéseiben telelnek át. Az amerikai szőlőkabóca egyedszámának visszaszorításával és tartósan alacsony szinten tartásával megakadályozható, hogy a fitoplazmás betegség járványos mértékben terjedjen az érintett ültetvényben. Mivel a károsító tojás alakban telel, a koratavaszi olajos lemosást mindenképp ajánlott elvégeznünk. Emellett, aki teheti, egy őszi, lombhullás utáni olajos lemosást is beiktathat a jobb eredmény elérése érdekében - írja a biokutatas.hu

Az olajos lemosást ősszel kén hatóanyaggal is ki lehet egészíteni, és azt lombhullás előtt kijuttatva azzal nemcsak a szőlőkabóca tojásait, de egyéb kártevők (például pajzstetvek, atkák) és kórokozók (például a lisztharmat) áttelelő alakjait is lehet gyéríteni. Ökológiai termesztésben a vegetációs időszakban spinozad és narancsolaj tartalmú készítményekkel lehet védekezni, illetve 2025-ben szükséghelyzeti engedélyt kaptak még piretrin és azadiraktin hatóanyagú készítmények is. Fontos kiemelni, hogy ha a sorközöket bármilyen okból méhek látogatják, akkor piretrin hatóanyagú készítmény nem használható! A kezeléseket mindig indokolt esetben, növényvizsgálat, illetve a kártevő megfigyelése (sárga ragacslappal) alapján végezzük! 

A szőlőkabóca további felszaporodásának és a szőlő fitoplazmás megbetegedésének megállítása érdekében a következőkre érdemes még odafigyelni:

Tünetes tőkék jelentése, eltávolítása: A gyanús, vagy egyértelműen fitoplazmás fertőzésre utaló tüneteket mutató tőkéket azonnal jelenteni kell a NÉBIH szakemberei felé! A hivatal szakembereinek intézkedése után pedig a lehető legrövidebb időn belül ki kell vágni és meg kell semmisíteni ezeket a tőkéket!

Szakszerű és alapos metszés: A szőlőkabóca tojásai jellemzően a 2-3 éves vesszők kéregrepedéseiben telelnek át. Alapos metszéssel és a metszési nyesedék eltávolításával (elégetésével) tovább gyéríthető az áttelelő kabócanépesség.

Szakszerű zöldmunka: A zöldmunka, illetve hajtásválogatás közben lehetőség van arra, hogy olyan hajtásokat távolítsunk el, amiken már megfigyelhetők a kabóca lárvái. Emellett nagyon fontos, hogy a zöldmunka során olyan lombfelületet alakítsunk ki, amely jól átpermetezhető!

Növényvédelmi gépek felülvizsgálata/karbantartása: Egyes esetekben előfordul, hogy nem érezzük megfelelően hatékonynak az adott növényvédelmi beavatkozást. Ekkor, ahelyett, hogy egyből az alkalmazott készítmény hatástalanságára gyanakodnánk, érdemes átvizsgálni eszközöket! Az ilyen esetek többségében a nem megfelelő kijuttatási technológia a ludas! Ki kell tisztítani a fúvókákat, ellenőrizni a gép szórásképét, valamint a permetlé-fedettséget!

Tőkék kondíciójának erősítése: A kondíció erősítésének összetett szerepe van. A legyengült, stresszelt tőkék kevesebb olyan vegyületet (például táplálkozásgátló vegyületek) képesek termelni, melyek gátolni, vagy legalább nehezíteni képesek egyes kártevők nagymértékű felszaporodását. Sok kártevő eleve a stresszelt vagy agyonhajszolt növényeket részesíti előnyben. Emellett a szőlőkabócánál ismert, hogy kifejezetten vonzzák a sárguló levelű tőkék (illetve a sárga szín úgy általában). A szőlőlevelek sárgulhatnak fitoplazma-fertőzés következtében is, de más egyéb okok is állhatnak a legyengülés vagy sárgulás mögött (például tápelemhiány).

Sarjhajtások eltávolítása: Az amerikai szőlőkabóca jobban preferálja a szőlő alanyokat (mivel jellemzően ezek is Amerikából származnak). A kihajtott, kivadult szőlőalanyokon kifejezetten sikeresen tud ezért felszaporodni, és sokszor ezeket tünetmentesen képes fertőzni is! Ennek okán kifejezetten fontos megakadályozni az alanyok kihajtását, illetve elburjánzását.

Fitoplazmát fenntartó gazdanövények eltávolítása: A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmának főbb ismert gazdanövényei a bálványfa, erdei iszalag, éger és a különböző szőlőfajok (Vitis spp.). Ezekről a növényekről több kabócafaj is átviheti a fitoplazmát a szőlőtőkékre, ugyanakkor ültetvényeken belül egyértelműen az amerikai szőlőkabóca képes ezt a kórokozót járványos mértékben terjeszteni. Elméletileg, ha a közelben nincs jelen olyan növény, amely gazdája lehet a fitoplazmának, akkor az majdnem kizárólag csak fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet be a területre.

Az éger jellemzően csak vizes élőhelyek környékén fordul elő az országban, ezért új ültetvények létesítésénél célszerű távolságot tartani (>200m) az égeresektől. A bálványfa és erdei iszalag viszont mindenhol megtalálhatók. Ebből a kettőből a bálványfa jelenti a legnagyobb problémát, mert gyakran még magába a szőlőültetvénybe is benő, a sorokban gyomosít, akadályozza a művelést is. Ezért a bálványfák és sarjhajtásaik eltávolítása erősen ajánlott magából az ültetvényből és annak közvetlen környékéről (~200m)! Ugyanígy, ha lehetőségünk van rá, az erdei iszalagot is távolítsuk el az ültetvényből és annak közvetlen közeléből. Emellett kifejezetten fontos a kivadult szőlőalanyok és kósza szőlőtőkék eltávolítása is a környékről!

Káros szomszédság felszámolása: Több kutatás szerint is a szőlőkabóca-fertőzöttség és a fitoplazmás tüneteket mutató tőkék ültetvényen belüli elhelyezkedésére nem a környező fásszárú vegetációnak (például erdősáv) van hatása, hanem a szomszédos szőlőültetvényeknek. A nem megfelelően kezelt és elhanyagolt szomszédos szőlőültetvények a legkomolyabb fertőzési források, mert megfelelő metszés hiányában sokkal sikeresebb a szőlőkabóca áttelelése, illetve nagyon sokszor az alany is kihajt, kontrollálatlanul burjánzik az ilyen helyeken, továbbá a tüneteket mutató tőkék sem kerülnek időben felismerésre. Ezért, ha ilyen területek találhatók a szomszédságban (legyen szó akár kisebb házikerti szőlőskertről, hétvégi telekről), feltétlenül fel kell venni a tulajdonossal a kapcsolatot és tájékoztatni kell a probléma kockázatairól, teendőkről. Az intézkedésre (akár a hatóság bevonásával) feltétlen szükség van! Ez a helyzet nem az, ahol elnézhető a szomszéd felületesebb hozzáállása a problémához!

Biológiai sokféleség fenntartása: Szőlőültetvényünk idegenhonos károsítókkal szembeni ellenállóságát a biológiai sokféleség megőrzésén/fenntartásán és a hasznos ízeltlábú szervezetek támogatásán keresztül tudjuk fokozni. Ehhez az egyik legjobb módszer a terület heterogenitásának növelése kisebb élőhelyfoltok létrehozásával (erdősáv, hagyásfák), illetve a sorközökben virágos évelőkből álló talajtakaró aljnövényzet kialakítása. A virágos talajtakaró növényeknek több hasznuk is van, például védelmet biztosítanak az eróziós folyamatok ellen, javítják a talajállapotot, kiegyenlítettebbé teszik az ültetvény klímáját (hőstressz mérséklés), és komplex módon támogatják a hasznos ízeltlábúakat. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?