Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter rendelete számos jogszabályt módosít a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegség miatt.
Így védekezhetnek a gazdák a magyar borvidékeken súlyos pusztítást okozó kártevők ellen.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
Egyre több eladó borászattal lehet találkozni a hirdetésekben, az okok sokrétűek.
A szőlő aranyszínű sárgasága betegség szinte az összes népszerű hazai szőlőfajtát fenyegeti.
Már mobilalkalmazáson is rögzíthetik a szakértők az amerikai szőlőkabóca észleléseket.
Ha nem sikerül megállítani az aranyszínű sárgaság terjedést, akkor néhány év alatt a teljes magyar borágazat veszélybe kerülhet.
Fagykárok, aszály és az aranyszínű sárgaság is veszélyezteti a hazai szőlőültetvényeket.
Súlyos károkat okoz a dél-balatoni szőlőültetvényekben az esca és az aranyszínű sárgaság, emiatt több helyen teljes ültetvényrészeket kell kivágni.
Jelenleg a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma okozza a legnagyobb aggodalmat idehaza az ültetvényekben.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée fitoplazma (FD) a szőlő egyik legsúlyosabb zárlati károsítója.
Az aranyszínű sárgaság növénybetegség elleni védekezéssel és gazdasági hatásainak elhárításával összefüggő feladatokat irányítja majd.
Sokan választanak külföldi bort, könnyű koktélt vagy alkoholmentes italokat. Mit tehet ilyenkor a magyar borágazat?
Súlyos válságba került a megyében a szőlőtermesztés az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjedése miatt.
Súlyos válságban a zalai borvidék: az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés 2025-ben több mint 215 ezer szőlőtőkét pusztított el.
A hazai borászat számára új lehetőséget jelenthet a csökkentett alkoholtartalmú borok előállítása, bár ez megosztja a szakmát.
A szőlő aranyszínű sárgasága miatt idén detektált beteg tőkék ebben a szüretben még hoztak termést, jövőre azonban már nem fognak.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
Somogy vármegyében több mint 2000 hektárnyi területen sikeresen lezajlott az amerikai szőlőkabóca elleni őszi légi permetezés.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
Az invazív fajok térnyerés egyre súlyosabb gondot okozhat évről évre hazai és globális szinten is.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
2026 júniusában a magyar gazdák 101,7 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Átfogó és független tudományos vizsgálat indul a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működésének és hatásainak értékelésére.
Az alföldi és északkelet-magyarországi gazdák leszavazták a rendszert, a Dunántúlon a többség tovább működtetné.
