Több ezer hektárt érinthettek a késői fagykárok

Az idei év első áprilisi fagyhulláma még nem okozott jelentős problémát a szőlő fejlődésében, a május elején érkező lehűlés azonban már rendkívül érzékeny fejlődési állapotban érte az ültetvényeket. Különösen az alföldi térségekben keletkeztek súlyos károk, több ezer hektár érintettségével. A szakmaközi szervezetek már kezdeményezték a kárenyhítési eljárások elindítását. A szakértők szerint ilyen mértékű hőmérséklet-csökkenés ellen jelenleg nincs teljes körűen hatékony védekezési módszer, csupán kisebb lehűlések esetén alkalmazhatók eredményesen biológiai és egyéb technológiák. A legsúlyosabb problémák idén jelentkeznek, ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a károsodás hosszabb távon, akár több évre kihat az ültetvények állapotára - írja a Syngenta.

Kritikus a vízhiány több borvidéken

A késői fagyok mellett a cég szerint az aszályhelyzet is komoly aggodalomra ad okot. Egyes borvidékeken akár egy teljes évnyi csapadék hiányzik a talajból. Bár a szőlő mélyre hatoló gyökérzete miatt jobban tűri a száraz időszakokat, tartós vízhiány esetén jelentős termés- és kondícióromlás következhet be. A szakemberek hangsúlyozzák: kiemelten fontos az ültetvények vízmegőrző képességének javítása és a talajnedvesség megőrzése, hiszen a megfelelő vízellátottság minden termesztéstechnológia alapját képezi.

A lisztharmat elleni korai védekezés döntő jelentőségű

A szezon eleji növényvédelmi kihívások közül továbbra is a szőlőlisztharmat elleni védekezés számít az egyik legfontosabb feladatnak. A virágzásig tartó időszakban kulcsfontosságú megakadályozni a kórokozó felszaporodását. Ehhez intenzív megfigyelésre, okszerű növényvédelmi stratégia kialakítására és szükség esetén felszívódó hatóanyagok alkalmazására is szükség van már a korai kezelések során.

Egyre nagyobb veszélyt jelent az aranyszínű sárgaság

A hazai szőlőtermesztés egyik legsúlyosabb növényegészségügyi problémája jelenleg az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée - FD), amely egy fitoplazma okozta, gyógyíthatatlan karanténbetegség. A betegséget elsősorban az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amely a szőlő leveleinek szívogatása során adja át a kórokozót egyik tőkéről a másikra. A fertőzött növények levelei elszíneződnek, visszahajlanak, a hajtások lankadnak, a fürtök elszáradhatnak, a tőkék pedig akár egyetlen szezon alatt teljesen kipusztulhatnak.

A betegség ma már gyakorlatilag minden hazai borvidéken jelen van. A legsúlyosabb helyzet a Zalai Borvidéken alakult ki, ahol több ültetvényben akár teljes kivágásra is szükség volt. A szakemberek szerint jelenleg nincs közvetlen gyógymód a betegség ellen, ezért a védekezés alapja kizárólag a vektorként működő rovarok elleni hatékony fellépés.

A monitoring és a gyors beavatkozás kulcsfontosságú

A Syngenta szakértői szerint az amerikai szőlőkabóca megfigyelését már májusban érdemes elkezdeni csapdázási módszerekkel. Amennyiben a kártevő nagyobb egyedszámban megjelenik, azonnali növényvédelmi beavatkozás szükséges. Az országos szakmai hálózatok és előrejelző rendszerek folyamatosan figyelik a kabóca megjelenését, így a termelők időben értesülhetnek a veszélyesebb fertőzési gócpontokról. A jól időzített rovarölő szeres kezelések jelentősen csökkenthetik a fitoplazma terjedésének kockázatát.