Szabó Béla, a Zala Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának osztályvezetője hangsúlyozta: nincs arról szó, hogy mindenkinek ki kellene vágnia a szőlőtőkéit. Csak azoknak a gazdáknak kell a növények megsemmisítéséről gondoskodniuk, akik zárlati határozatot kaptak, és akiknél a hatóság már megjelölte a fertőzött tőkéket. Hozzátette: az a tulajdonos is felelősen jár el, aki saját döntéséből távolítja el a gyanús tőkéket, mert a tapasztalatok szerint ez érdemben lassítja a fertőzés terjedését.

A szakember elmondta, hogy tavaly augusztus elejétől több szemlecsoport járta végig a települések szőlőültetvényeit. Összesen 45 településen tartottak ellenőrzést, elsősorban ott, ahol a gazdák bejelentették a szőlő aranyszínű sárgaságára utaló tünetek gyanúját.

Akinek az ültetvényében egyelőre nem látszanak a betegség tünetei, annak sem szabad tétlenül maradnia. Szabó Béla szerint a legfontosabb a kórkép megismerése, valamint a hiteles - elsősorban a Nébih oldalán elérhető - tájékoztatás követése. A zárlati felhívásokat minden településre eljuttatták, a polgármestereket és a jegyzőket pedig arra kérték, hogy a lakossági tájékoztatást a lehető legszélesebb körben segítsék. Jelenleg a levágott vesszők és tőkerészek elégetése, a törzsek és karok megtisztítása, valamint a rügypattanás előtti olajos lemosó permetezés a legfontosabb feladat. A vegetációs időszakban a települések külön védekezési felhívásokat kapnak majd a fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni növényvédelmi beavatkozásokról.

A fertőzés visszaszorításában a zárlati előírások betartása mellett legalább ilyen fontos az elhanyagolt, gazdátlan szőlőültetvények felszámolása, mivel ezek potenciális fertőzési gócpontként viselkednek. Szabó Béla szerint más országok, például Szlovénia és Olaszország tapasztalatai is azt mutatják, hogy megfelelő összefogással a kórokozó terjedése megfékezhető. Ehhez azonban a gazdák, a hegyközségek, a szakmai szervezetek és a hatóság szoros, folyamatos együttműködésére van szükség.

A szakember azt is egyértelművé tette, hogy a szőlőtermesztés ma már komoly szaktudást és folyamatos odafigyelést igényel. Az az időszak, amikor valaki csak alkalomszerűen gondozta a szőlőjét, gyakorlatilag lezárult. Aki nem tudja megfelelően ápolni ültetvényét, és nem képes hatékonyan védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen, annak inkább érdemes felszámolnia a birtokát, hogy megelőzze a fertőzés továbbterjedését a szomszédos ültetvényekre.

Az eddigi tapasztalatok szerint azok a termelők, akik a szőlőtermesztésből és a borértékesítésből élnek, vagy érzelmileg erősen kötődnek a hegyi szőlő- és pincekultúrához, komolyan veszik a védekezéssel kapcsolatos kötelezettségeket - tette hozzá Szabó Béla. A zárlati előírások megszegése súlyos anyagi következményekkel járhat. Aki nem vágja ki a hatóság által megjelölt, fertőzött tőkéket, legalább ötszázezer forintos bírságra számíthat, de a terület nagyságától és a mulasztás körülményeitől függően a büntetés akár több millió forintra is emelkedhet.