Marokkóban április elejétől kezdve komoly összetett kihívásokkal szembesült a paradicsomágazat, ám az export zavartalan.
Súlyos károkat okoz a dél-balatoni szőlőültetvényekben az esca és az aranyszínű sárgaság, emiatt több helyen teljes ültetvényrészeket kell kivágni.
Már nem elegendőek a hagyományos növényvédelmi megközelítések az őszi kalászosok lombvédelme során.
Súlyos lomb- és termésveszteséget okozhat az almafáknál, ha tavasszal elmarad a lisztharmat és a varasodás elleni védekezés.
Ahogy a hőmérséklet emelkedik és a rügyek kipattannak, a kórokozók és kártevők hadserege is megkezdi a támadást.
A gyümölcsösök jelenleg virágzásban vannak, ezért a növényvédelmi beavatkozások során kiemelt figyelmet kell fordítani a méhek védelmére.
Új tematikus aloldalt indított a Nébih a szőlő aranyszínű sárgaság betegség megfékezése érdekében.
A kalászosok lombját számos kórokozó fertőzheti meg, ennek következtében a levelek sárgulhatnak, foltok jelenhetnek meg rajtuk, sőt el is halhatnak.
Növényi olajakat nagy mennyiségben inkább a kisebb kozmetikai gyártók használnak, ők azonban komoly kockázatot is vállalnak ezzel.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée fitoplazma (FD) a szőlő egyik legsúlyosabb zárlati károsítója.
A tavaszi időjárás komoly veszélyt jelent a kajszibarackfákra, amelyeknek két fő ellenséggel, a tavaszi fagyokkal és a moníliás fertőzéssel kell megküzdeniük.
A korábbi évekhez képest szokatlanul nagy mennyiségű csapadék miatt a növénybetegségek jelentik a legnagyobb gondot Cádiz környékén.
Uniós támogatások és szabályozás nélkül tönkre fognak menni a magyar és az európai zöldség- és gyümölcstermesztők.
Még a 2025-ös alacsony termésmennyiség ellenére is április utolsó hetéig biztosított a belföldi piacok ellátása.
A tavasz eleji metszésnél kiemelten fontos a keletkező nyesedék összegyűjtése és elpusztítása.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés terjedése csak a gazdák aktív közreműködésével fékezhető meg.
Az aranyszínű sárgaság növénybetegség elleni védekezéssel és gazdasági hatásainak elhárításával összefüggő feladatokat irányítja majd.
A hatékony, környezetbarát diótermesztés érdekében fejlesztenek mikrobiológiai készítményeket a Szegedi Tudományegyetem kutatói.
A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
