A csírakori betegségek gyakran nem látványos tünetekkel jelentkeznek. A termelő sokszor csak azt tapasztalja, hogy a tábla foltosan kel, ritkább az állomány, vagy a növények fejlődése egyenetlen. A fuzárium- és rizoktónia-fertőzés a csíranövényt, a gyökereket és a gyökérnyakat károsítja. A fertőzött növények gyengébben fejlődnek, kisebb gyökérzetet nevelnek, rosszabbul bokrosodnak, súlyos esetben pedig elpusztulnak. Csapadékos, hűvös időjárás esetén a hópenész is jelentős károkat okozhat. A leveleken fehéres-szürkés gombaszövedék jelenhet meg, a növények elhalhatnak, tavasszal pedig kipusztult foltok maradhatnak az állományban. A maggal terjedő betegségek közül a búza kőüszög, a porüszögök és az árpa levélcsíkossága is jelentős. Ezek különösen veszélyesek, mert a fertőzés gyakran csak hónapokkal a vetés után válik láthatóvá. Kőüszög esetén a szemek helyén üszöggolyók fejlődnek, porüszögnél a kalász részeit fekete spóratömeg helyettesíti, míg az árpa levélcsíkossága hosszanti sárgásbarna csíkok formájában jelenik meg a leveleken - írja a NAK.

A csírakori fertőzések kára nemcsak a kipusztult növények számában mérhető. A gyengén fejlődő állomány kevesebb vizet és tápanyagot hasznosít, érzékenyebb az aszályra és más stresszhatásokra, ami végül termésveszteséghez vezethet.

Ezért a csávázás ma is a kalászosok egyik legfontosabb növényvédelmi beavatkozása. Feladata, hogy megvédje a vetőmagot és a csírázó növényt a maggal -, illetve talajból fertőző kórokozóktól. Az egészséges indulás egyenletesebb kelést, jobb bokrosodást és stabilabb termésalapot jelent. A csávázásnak egyéb előnyei is vannak. A színezett vetőmag könnyebben ellenőrizhető vetéskor, a korszerű készítmények csökkentik a porzást és javítják a vetőmag kezelhetőségét, vethetőségét.

A hagyományos csávázószerek elsősorban a mag- és talajeredetű fertőzések ellen védenek, létezik azonban olyan csávázási technológia is, amelyek a korai levélbetegségek visszaszorításában is szerepet játszik. Ez a csávázószer a fejlődő növény gyökerén keresztül felszívódva meggátolja a lisztharmat, a szeptóriás levélfoltosság, a hálózatos levélfoltosság, a levélrozsdák korai fertőzését. E technológia közé tartozik többek között a fluxapiroxad hatóanyag. Előnye, hogy a hagyományos csávázószer hatásán túl a korai levélbetegségek elleni kora tavaszi védekezést kiváltja. Ez nagyobb rugalmasságot ad a tavaszi munkák szervezésében, különösen akkor, amikor az időjárás vagy a munkacsúcsok megnehezítik a permetezések időzítését. Emellett kedvező hatással bír az állomány fejlődésére, az egyenletes kelésre és a bokrosodásra, ami hozzájárulhat a terméspotenciál jobb kihasználásához.

A kalászos-termesztésben az egészséges vetőmag és a megfelelő csávázás jelenti a sikeres növényvédelem alapját. A vetéskor meghozott döntések nemcsak a csírakori betegségek elleni védekezést határozzák meg, hanem a későbbi állományfejlődést és végső soron a termésbiztonságot is.