Az Agrárszektor körképében Szili Martin, a Natur Agro fejlesztőmérnöke, valamint Kurtz György, a BASF Hungária Kft. kalászos termékfelelőse osztották meg a gondolataikat arról, hogy mit érdemes tudni az őszi kalászosok lombvédelméről, milyen anyagokat érdemes választani és hogy mi mindent kell figyelembe venni a kijuttatáskor. A szakemberek emellett arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy milyen hibákat követnek el a gazdák az őszi lombvédelem kapcsán.

Szili Martin (Natur Agro): A száraz talajból a növény a meglévő tápanyagot sem tudja felvenni, levélen keresztül viszont igen.

Szili Martin, a Natur Agro fejlesztőmérnöke elmondta, hogy a HungaroMet szeptember végi elemzése szerint az elmúlt kilencven napban országosan 100–180 milliméterrel kevesebb eső esett a szokásosnál, a talaj 20 centiméter alatti rétegeiben pedig a hasznosítható vízkészletnek csupán 10–20 százaléka van meg. A kalászosokat sokfelé poros magágyba vetették, és vontatottan, egyenetlenül kelnek. Ilyen körülmények között a lombkezelésre is más szemmel kell tekinteni, hiszen a száraz talajból a növény a meglévő tápanyagot sem tudja felvenni, levélen keresztül viszont igen. Ezért is fontos azt tudni, hogy a foszfor a gyökérnövekedéshez és a bokrosodási csomó kialakulásához, a kálium pedig a vízháztartás szabályozásához és a fagytűrés szempontjából is fontos folyamatokhoz szükséges. Ilyen körülmények között a lombon keresztül kijuttatott tápanyagok átmenetileg segíthetnek áthidalni a hiányt, de az alaptrágyázást nem helyettesítik, hiszen a kilogrammokban mért igényt néhány liter készítmény nem fedezi.

Rizikós lehet az őszi kalászosok lombvédelme: mutatjuk, mit, hogyan csinálj

A védekezés során a megelőzés, valamint az előrejelzés a két legfontosabb szempont.

A lombvédelem megtervezésekor a talaj tulajdonságait is figyelembe kell venni. A szakember szerint a mangán, a cink és a réz felvehetősége 7 feletti pH-értéknél, laza homoktalajon, illetve rosszul visszatömörített magágyban gyengébb lehet, szárazság idején pedig tovább romolhat. Emiatt a meszes alföldi és mezőföldi területeken, homoktalajokon, valamint frissen meszezett táblákon nagyobb eséllyel lehet indokolt a mikroelemes kezelés. Savanyú talajon ugyanakkor először a meszezést és az alaptrágyázást kell rendezni.

Szili Martin arról is beszélt, hogy az elővetemény szintén befolyásolhatja a fiatal növények tápanyagellátását. Nagy mennyiségű, későn bedolgozott szármaradvány után a lebontásban részt vevő mikroorganizmusok az első hetekben nitrogént vonhatnak el a növény elől. Ilyen esetekben a kondicionálás nagyobb jelentőséget kaphat, mint például borsó vagy repce után. A kezelés időzítése sem mellékes, hiszen a permetlevet a levélnek kell felfognia, ezért a lombkezelés három-négy leveles állapottól lehet hatásos. Egyenetlen kelésnél érdemes megvárni, amíg az állomány nagyobb része eléri ezt a fejlettséget. Az őszi lombkezelés során nemcsak a hiányokra, hanem a túlzott tápanyagellátás veszélyeire is figyelni kell. A buja, túlfejlett állomány ugyanis rosszabbul edződhet, és a fagytűrése is gyengébb lehet.

Ősszel a lombtrágyákban a nitrogén legfeljebb kiegészítő elemként szerepeljen, különösen akkor, ha a növényállomány egyébként is erős

– fogalmazott a Szili Martin az Agrárszektornak.

A biostimulátorok, köztük az algakivonatok és az aminosavak, más módon segíthetik a növényeket: a növény saját élettani folyamatait serkentik, de érdemi tápanyagmennyiséget nem biztosítanak. A szakember saját kísérleteik tapasztalatai alapján elsősorban a gyökeresedést és a növények kondícióját támogató kezelésként számolna velük, különösen a gyengén kelt táblákon. A leggyakoribb hibák közé tartozik, amikor a gazdálkodók pusztán a növények külseje alapján döntenek a mikroelemkezelésről. A hiányt ugyanis nem minden esetben lehet szemrevételezéssel biztosan megállapítani, a levélvizsgálat viszont segíthet meghatározni, melyik elemből van szükség pótlásra. Szili Martin példaként a mangánt említette, ahol a 20 ppm alatti levéltartalom már hiányra utalhat. A kijuttatás körülményeire is ügyelni kell. Napközben, száraz levegőben a permetlé gyorsan beszáradhat, így kevesebb szívódhat fel belőle. Emiatt a szakember szerint a hajnali vagy esti, párásabb időszak kedvezőbb lehet a permetezésre.

Ennyire könnyű a levéltetvek ellen védekezni: méreg helyett ezt használd ellenük

A biológiai növényvédelem egyik fontos eszközcsoportját a ragadozó rovarok jelentik.

A különböző kalászos fajok között a télállóság szempontjából is vannak eltérések. Szili Martin szerint az őszi árpa fagyérzékenyebb a búzánál, ugyanis hótakaró nélkül már mínusz 7 és mínusz 12 Celsius-fok között károsodhat, míg a búza a mínusz 15 és mínusz 18 fok közötti fagyot is elviselheti. Emiatt az árpatáblákon és a gyengébb télállóságú búzafajtáknál nagyobb jelentősége lehet a kondíció javításának. A beavatkozás azonban nem minden esetben szükséges. A szakember szerint elsősorban a vontatottan, egyenetlenül kelt állományoknál, a meszes vagy homoktalajokon, a nagy mennyiségű szármaradvány után vetett területeken, illetve igazolt levélhiány esetén érdemes mérlegelni a kezelést. A korán vetett, erős és jól ellátott állományokat viszont nem szükséges további növekedésre ösztönözni.  A szakember azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy az idei kezelések mellett hagyjanak kontrollsávot is.

Tavasszal a kezelt és kezeletlen területen egyaránt érdemes megszámolni a növényeket, így saját körülményeik között mérhetik fel, hogy valóban megtérült-e a beavatkozás.

Kurtz György (BASF Hungária): A korai betegségek megjelenését a termőhelyi körülmények is befolyásolják.

Kurtz György, a BASF Hungária Kft. kalászos szakértője az Agrárszektornak elmondta, hogy az idei szárazság után az őszi csapadék valamelyest segítheti a növényeket, de a korábbi időjárási tényezők miatt egyelőre nem valószínű, hogy jelentős lombfertőzés alakul majd ki. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy 2022-ben, a nagy aszályos év után olyan fertőzés jelent meg az őszi kalászosokon, amelyre korábban kevesen számítottak. Emiatt szerinte most is fel kell készülni a betegségek megjelenésére.

A szakértő szerint a termesztett növények egyre stresszesebb körülmények között fejlődnek, többek között a nagy meleg, a szárazság és az UV-sugárzás miatt. Ezért azokra az időszakokra érdemes koncentrálni, amikor a növényeket kevésbé érik stresszhatások, és ilyenkor kell biztosítani számukra a megfelelő támogatást. Az őszi kalászosok esetében ilyen időszak a vetést követő ősz, valamint a kora tavasz. A BASF Hungária Kft. szakembere arról is beszélt, hogy a termés mennyiségét több tényező határozza meg. Fontos, hogy hektáronként hány növény kel ki, mennyire bokrosodnak, hány termőkalász fejlődik növényenként, hány kalászka alakul ki egy kalászban, és azokban mennyi virág képződik. Végül az ezermagtömeg is meghatározza a betakarítható termést. Kurtz György szerint e terméselemek közül négy már ősszel, illetve nagyon kora tavasszal kialakul a növényben. Emiatt a növények fejlődésének ebben a szakaszában a tápanyagellátásra és a betegségek elleni védelemre különösen figyelni kell.

Alig költenek már erre a magyar gazdák: pedig régen vagyonokat fizettek érte

Hihetetlenül visszaesett az inputanyagok forgalma itthon az idei második negyedévben.

Hozzátette, az egyik cél, hogy minél több növény keljen ki gyorsan és egyöntetűen, kihasználva a vetőmag csíraképességét. Ebben a vetőmag minősége is szerepet játszik. Kurtz György arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodók az utóbbi időszakban a gyengébb bevételek miatt igyekeznek csökkenteni a költségeiket, és egyesek saját fogású vetőmagot használnak fémzárolt vetőmag helyett. A fémzárolt vetőmag ellenőrzött körülmények között előállított, amelynek során kiszelektálják az idegen fajtákat, a tisztaságra, a növényvédelemre kiemeltebben figyelnek. A bokrosodás során az oldalelágazások száma meghatározó, mivel ezekből alakulhatnak ki a későbbi termőkalászok. A növény fejlődését a betegségek elleni védelem mellett olyan élettani folyamatok is befolyásolják, amelyek a fotoszintézishez és a terméselemek kialakulásához kapcsolódnak.

Komoly különbség látszik a kultúráknál

Kurtz György szerint az őszi árpa érzékenyebb a korai betegségekre, mint az őszi búza. A hálózatos levélfoltosság és a lisztharmat is olyan betegség, amelyre az árpa termesztésekor oda kell figyelni. Hozzátette, az őszi árpát sokan extenzív körülmények között termeszthető növénynek tekintik, holott a korai betegségek elleni védelem itt is kifejezetten fontos.

A sörárpa-termesztésben egyre elterjedtebb, hogy tavaszi árpát vetnek ősszel. Ennek egyik oka, hogy az enyhébb telek mellett ezek az állományok is átvészelhetik a hideg időszakot, miközben a tavaszi árpa a malátagyárak számára jobb minőségű alapanyagot adhat. Kurtz György ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tavaszi árpára jellemző genetika érzékenyebb lehet a korai betegségekre, ezért ezeknél az állományoknál különösen fontos a védelem. A búzafajták között szintén vannak különbségek a korai betegségekre való érzékenységben. A szakértő szerint a durumbúzák érzékenyebbek lehetnek, ráadásul gyengébben is kelhetnek, ezért ezeknél a kezdeti fejlődés támogatása is fontos szempont.

A vetésforgó szűkülése is növelheti a fertőzések kockázatát

A korai betegségek megjelenését a termőhelyi körülmények is befolyásolják. A mélyebb fekvésű vagy folyóparti területeken a szakértő szerint nagyobb eséllyel alakulhatnak ki korai fertőzések. Emellett a vetésforgó szűkülése is kockázatot jelenthet, mivel egyre több őszi kalászos kerül olyan területre, ahol az előző évben is őszi kalászos volt. A forgatás nélküli talajművelés terjedésével egyre több gazdálkodó hagyja a talaj felszínén az előző évi szármaradványokat, hogy védje a talajt a kiszáradástól és a fölösleges vízpárolgástól. Kurtz György szerint ezek a maradványok a kórokozók fennmaradását és továbbterjedését is segíthetik, különösen akkor, ha a telek nem olyan hidegek, mint korábban.

A védekezés szükségességét tehát a kalászos faja és fajtája, a vetőmag minősége, a termőhely adottságai, az elővetemény és a talajművelés módja egyaránt befolyásolhatja

– fogalmazott Kurtz György az Agrárszektornak.