Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Tetszik vagy sem, tudomásul kell vennünk: a klíma drasztikusan megváltozott, ami a termelőket igen komoly kihívások elé állítja. Ahogy Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak fogalmazott, a legnagyobb gond az, hogy minden kiszámíthatatlanná vált és eltűnt a korábban kvázi menetrendszerűen érkező négy évszak. Ha jön is csapadék, az hirtelen, nagy mennyiségben zúdul le, ráadásul nem akkor, amikor igazán szükség lenne rá. Egy-egy özönvízszerű esőzést aztán hosszantartó, szinte teljesen csapadékmentes, aszályos időszakok követnek, mindez pedig alapjaiban határozza meg a tavaszi vetésű növények fejlődését és nyári túlélésük szempontjából is kardinális kérdés.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Perczel Péter, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke arra mutatott rá, hogy az idei esztendő némiképp leképezte, lemásolta a történelmi aszályról elhíresült és rengeteg nagyon szomorú tapasztalatot hozó 2022-es évet, hiszen mindkét évben jellemzőek voltak a nagyon magas hőmérsékletek és a csapadékszegény időszakok.
Az idei év annyiban különbözött 2022-től, hogy a legváratlanabb időpontokban és mélységben, április elején és május elején is érkezett fagy. Ebből az áprilisi különösen problémás volt, hiszen akkor az éjszakai minimumhőmérséklet sok helyen elérte vagy meg is haladta a -10 °C-ot, ami az összes őszi kalászosra és a korán vetett tavaszi kalászosokra egyaránt hatást gyakorolt. További gondot jelentett, hogy az őszi kalászosok vetésére használt területek vízzel való feltöltöttsége már vetéskor sem volt teljesen rendben, a termelési időszak tehát eleve deficittel indult. Később az április hozott ugyan némi csapadékot, a május viszont már kevésbé, az így elmélyülő borzalmas aszály a felmelegedéssel együtt tehát – elsősorban a szemkitelítődés időszakában – nagyon komoly hatással volt a kalászosokra.
Öröm az ürömben, hogy ez kimondottan nem az az év volt, amikor a gazdák túlságosan nagy kórokozónyomást tapasztalhattak volna, hiszen a termésátlagot elsősorban meghatározó szárazság nem tette istenigazából hajlamossá a kalászosokat a különféle növénybetegségekre – tette hozzá a szakember. Ez pedig már csak azért is igaz, mert a korszerű fajták igen komoly ellenállóképességekkel rendelkeznek a Magyarországon megjelenő betegségekkel szemben, de a gazdák természetesen a statisztikák szerint átlagosan több mint egy alkalommal védekeznek is a gombák ellen.
A végeredmény az, ami sokszor a hasonló időjárású évekre jellemző: bár az árpa egy jelentősen kisebb területen vetett kultúra Magyarországon, termésátlaga mégis meghaladja az őszi búza termésátlagát. Sajnálatos, hogy nem magasabbak a számok, a tapasztalt szélsőségek ismeretében viszont ez még mindig szép eredménynek mondható. A tavalyi évhez képest viszont pozitívum, hogy idén az esők előtt betakarított búza esetében, ha a termés mennyisége nem is érte el a kívánt szintet, a minőség sok esetben kiváló lett. Ez pedig feltételezi azt, hogy a malmok által az elkövetkező egy évben felhasználásra kerülő búza túlnyomó többsége ténylegesen megfelel a legkomolyabb minőségi elvárásoknak, mind a fehérjetartalom, mind a sikértartalom, mind az egyéb reológiai paraméterek tekintetében
– hangsúlyozta Perczel Péter, majd megjegyezte: aki saját területén a közönséges búza mellett durumbúzát is termelt, az azt is megtapasztalhatta, hogy a durumbúza az elmúlt évekhez képest jobb minőségű lett, sőt annak termésátlaga adott esetben még magasabb is lett, ami nagyon ritkán történik meg. A szakember szerint nehezen megfejthető, hogy ennek pontosan mi az oka, hiszen normál esetben nem feltétlenül lehet azt mondani, hogy a durumbúza aszálytűrőbb lenne, mint bármilyen más búzaféle.
Az idei év alapján határozottan az látszik, hogy a hűvösebb, illetve melegebb, csapadékosabb és szárazabb időszakok változékonysága talán kevésbé hatott erre a növényfajra, mint a többire. Ez mindenféleképpen elgondolkodtató és jól mutatja a durumbúza potenciális helyét a hazai vetésszerkezetben.
Ha mindezek fényében a most aktuális időszak terményfelvásárlási árait hasonlítjuk össze az egy évvel ezelőttivel, akkor nagyságrendileg 6-8 ezer, akár 10 ezer forintos többletárat láthatunk, ami Perczel Péter szerint nagy valószínűséggel le fog képződni a vetőmagárakban is.
Ha például az őszi kalászosok tájékoztató árát nézzük, akkor a tavalyi 161 ezer forintos tonnánkénti árhoz képest idén 171 ezer forintos tonnánkénti árról beszélhetünk. Bár ez a különbség jelentősnek tűnik, hektárra vetítve szinte elenyésző a változás az össztermelési költséghez képest, az időjárási körülmények ismeretében ráadásul jól tudjuk, hogy mindez alakulhatott volna sokkal rosszabban is.
Új csúcson a kalászos vetőmag ára - ezt most minden gazdának tudnia kell
Vége a megszokásnak
Perczel Péter lapunknak arról is beszélt, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kalászos kultúrák helyzete az előttünk álló őszi vetési szezonban felértékelődhet. Sokan számítanak ugyanis arra, hogy Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar vármegye rendkívüli aszálynak kitett részein még többen fognak elfordulni a kukoricától, méghozzá olyan biztonságosabb, az időjárásnak valamilyen szinten ellenállóbb kultúrák felé, mint amilyenek az őszi kalászosok.
Azt is érzékeljük, hogy az őszi árpa vetéséhez nemcsak a magasabb termésátlag, hanem a tavalyinál magasabb ár is meghozhatja a kedvet – ha több százezer hektáros területen nem is, de néhány tízezer hektáron valószínűnek látszik ez az elmozdulás. Emellett nagyon sokan gondolkodnak abban is, hogy őszi búzát vessenek, hiszen ez a kultúra egy megfelelő időpontban történő vetéssel az őszi, a téli és a kora tavaszi csapadékot is fel tudja használni
– emelte ki Perczel Péter, majd hozzátette: eddig minden évben megfelelő mennyiségű víz állt rendelkezésre ahhoz, hogy ezek az őszi vetésű kultúrák átlagos vagy átlag feletti terméssel tudjanak zárni.
Hogyha ehhez megfelelő átvételi ár is párosul, akkor a jövedelemtermelő képesség ugyan nem fogja elérni a tavaszi vetésű hibridekét, a kiszámíthatóság miatt azonban ezek mégis jobb és biztosabb választásnak bizonyulhatnak, mint a korábban megszokott fajták.
Ám amint arra Takács Géza rámutatott, sajnos még mindig sokan vannak olyanok, akik görcsösen ragaszkodnak a korábban megszokott fajtákhoz, miközben lassan már semmi nem a régi körülöttük.
Sajnos lassan reagál mindenki a változásokra, főleg a termelők. Úgy látom, hogy mindig bíznak valamiben, de azt is látom, hogy ez a bizalom egyre inkább fogyóban van. A helyzet az, hogy már nem lehet abban bízni, hogy visszajönnek azok a klasszikus ökológiai körülmények, amelyek korábban voltak. Nyilván lehet sok mindent prognosztizálni, látjuk már nagyon régóta, hogy milyen irányba változik a klíma. De aztán ha valaki az első lépést, a vetőmagot, a vetést elrontja, az egy olyan hiba, amit általában már nem lehet kijavítani…
