Virtuális kerekasztal a hazai vetőmagtermesztés versenyképességéről

Virtuális kerekasztal a hazai vetőmagtermesztés versenyképességéről

agrarszektor.hu
Magyarország a régióban vetőmag-termelési, illetve -kereskedelmi központtá vált, sőt a világ élvonalába tartozik, ott van a legnagyobb vetőmag-előállító országok tízes rangsorában. A búza vetőmagot - kiemelve a többi közül - sikeresen exportáljuk Olaszországba, Ausztriába, Romániába, Lengyelországba és Szlovéniába. Az orosz-ukrán háborús konfliktus viszont a vetőmagexportunkra is jelentős hatást gyakorolt, így szükség van a kivitel további erősítésére, a versenyképesség fokozására. Az agrárium egyéb területeihez hasonlóan, a vetőmagtermesztőknek is számos kihívással kell szembenézniük. Az állandó aszálykérdés folyton rávilágít a hazai öntözésfejlesztés fontosságára, az alacsony terményárak, a magas előállítási költségek, a kiszámíthatatlan piaci helyzet tervezhetetlen és kockázatos mederbe sodorta a vetőmag-előállító gazdaságokat, ami a hazai nemesítést is magával ránthatja.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A rendelkezésre álló 2022. évi adatok alapján a legnagyobb területet lefedő őszi búza vetőmag-szaporítási terület mintegy 45%-át képviselik a hazai fajták, ami fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. A hazai nemesítő- és vetőmagtermelő cégeket, szakmai képviselőket, a minisztériumot és a hatóságot kérdeztük arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a hazai vetőmagágazatnak, van-e stratégia ezek megoldására, a versenyképesség fenntartására, különös tekintettel a magyar nemesítésű fajtákból itthon előállított vetőmagra fókuszálva. Az Agrárminisztérium illetékese a vetőmagágazat stratégiájára vonatkozó kérdésre a következőket válaszolta:

A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok. Ezért a vetőmagágazat nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági kérdés is. A jó minőségű vetőmag az élelmiszer-biztonság első lépcsőfoka. Az agrártárca éppen ezért elkötelezett a vetőmagágazat támogatásában és abban, hogy az aratáshoz szükséges kiváló alapanyag mindig biztosított legyen. A kormány 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. Így a gazdálkodók háromszor több forrásból valósíthatják meg a fejlesztéseiket, mint a megelőző finanszírozási időszakban.

Magyarország a régióban vetőmag-termelési és -kereskedelmi központ. Sőt, hazánk a világ élvonalába tartozik, ott vagyunk a legnagyobb vetőmag-előállító országok tízes rangsorában. Köszönhető ez annak, hogy az elmúlt években a hazai szántóterület 3-4 százalékán termesztettünk vetőmagot, mintegy 100 növényfaj több mint 1600 fajtájának a vetőmagját.

Kezdjük először az alapoknál, a hazai nemesítés kihívásairól szólva. A szakmai tudás nem elég - vallja Pauk Jánosa Magyar Növénynemesítők Egyesület elnöke, aki a hazai vetőmag-nemesítés létét és sikerét meghatározó piacorientált gondolkodás és a megoldandó kérdések kifejtése előtt hangsúlyozta, ismerve az MNE tagjainak nemesítő munkáját, nem találkozott még olyan növénynemesítővel, aki ne a piacra nemesített volna. Minden nemesítő a piacra álmodja fajtáját, sikert és profitot remél. A jelenlegi helyzet hazánkban - ahol lassan két évszázados nemesítő, vetőmagos szakértelem van - nagyon ellentmondásos - szögezte le.

A magyar növénynemesítésben Dávid és Góliát harcához hasonló helyzet kezd kialakulni.

Az elmúlt száz évben a magyar növénynemesítés és vetőmagszakma három paradigmaváltáson ment át. A jól indult magánnemesítést a háború után követte az államosítás. A 89-es rendszerváltás után az állam szerepe egyre csökkent. Jelenleg az alapítványi racionalizálást éljük. Mindenki nagyon optimista, de a szakmában élők látják, hogy a magyar nemesítésben jelentős a ráfordítás és piacpolitikai elmaradás. Csak kevesen gondolnak arra, hogy a legyengült helyzetben a nemesítők elszántsága, szakmai tudása nem elég.

Mára a molekuláris genetika, speciális technikák, drónok és precíziós nemesítési megoldások, az informatika és a piaci pozicionálás annyira előrehaladott a világban, hogy ezek hiányos volta jelentős piaci hátrányt okoz. A hazai nemesítők, mind a magán- és állami szektorban (alapítványi), jórészt egyedül árválkodnak. A piacon a rendkívül tőkeerős és a piac megszerzéséért minden árat megfizető nemzetközi cégek hatalmas nyomulása mellett kell versenyezni. Sok esetben velük jó a kapcsolat, hiszen a multiknál dolgozó kollégák nálunk tanultak, egyetemeinken képzik magukat. A feltételek és a lehetőségek viszont, amik elválasztanak bennünket, nagyon jelentősek.

Az elmúlt évek és hónapok rámutattak arra, hogy a nemzetközi helyzet milyen drámaian befolyásolja a piacot. Az árak és igények hónapról hónapra változnak. Hogyan tudunk erre a fajtakínálattal reagálni? A nemesítés sokkal hosszabb folyamat annál, hogy naponként rángassuk a gyeplőt. A bölcs nemesítők ennélfogva minden kihívásra előre felkészülnek. Korai vagy késői, abiotikus stresszeket toleráló, vagy intenzív körülményeket igénylő fajtának, hibridnek mindig kell a portfólióban lenni, legyen ez fás szárú vagy egynyári növényfaj. A kórtani rezisztencia, toxinszegény vagy extra beltartalmi értékeket mutató fajtákat úgyszintén készen kell tartani a kínálatban. Ilyen helyzetben a nemesítő bármilyen változásra könnyen tud reagálni. Megjelent egy igény? Máris szaporítunk. A következő idényben ott vagyunk a piacon! A piac - attól függ melyik - ma az alacsony vegyszerfelhasználású, szárazságot tűrő, jó beltartalmi értéket igénylő, kiemelkedő termőképességű fajtákat kedveli. Biztonsággal mondhatjuk, hogy a magyar rögön előállított fajta a legjobb megoldás - fűzte hozzá.

Ébredjünk rá, hogy ez nemzeti erőnk és érdekünk. Feltétlen forrást kell biztosítani a lassan egy ernyő alatt lévő magyar növénynemesítő intézményeknek. Az infrastruktúrát mind eszközökben és a nemesítő kutatók tekintetében meg kell erősíteni, ami forrást igényel. Képzésünk egyre jobb és világhírű (ez a törekvésünk). A magyar nemesítő utánpótlást tervszerűen kell kinevelni (ösztöndíjak, anyagi vonzerő, vonzó életpálya). Kötelességünk a jövőbe befektetni! A valódi magyar vetőmag-szaporítást erkölcsileg és anyagilag is támogatni kell, hogy valóságos versenyben legyünk a külföldi genetikai forrásokat hazánkban szaporító cégekkel. Talán még nem késő az igazi versenyhelyzetet támogatni, a hazai nemesítők, szaporítók és forgalmazók ösztönzésével, összefogásával. Külföldön pedig úgy kell a magyar genetikai alapanyagok, fajták elterjedését támogatni és képviselni, mint ahogy hazánkban a külföldi érdekeltségű cégek ezt teszik. Tanuljunk hát tőlük, a befektetett ráfordítások gyorsan megtérülnek!

Ahogy Pauk János is utalt rá, a magas szintű képzés elengedhetetlen eleme a célravezető vetőmag-stratégiának. Mikó Péter Pál,a MATE egyetemi docense nyilatkozott az ez irányú képzésekről. Kiemelte: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és Szarvasi jogelőd intézménye az agráregyetemek közül egyedülállóan, mindig is kiemelkedő módon foglalkozott a hazai vetőmagágazat számára széles körű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakmérnökök képzésével. A feladat sokrétű, hiszen nemcsak a vetőmag-előállítás és a vetőmag-minősítés, hanem a szaktanácsadás és a kereskedelem számára is képeznek szakembereket.

A végzett szakmérnökök képesek a növénytermesztés biológiai alapjainak megőrzésére, fejlesztésére és eredményes hasznosítására. Megfelelő szaktudással rendelkeznek a vetőmag termesztésében, ellenőrzésében, minősítésében, előkészítésében és forgalmazásában jelentkező feladatok szakszerű megoldására. Széles körű ismeretekkel bírnak a piaci lehetőségek feltárásában, az igények kielégítésének megszervezésében, a fajták és a vetőmag menedzselésében. Felkészültek a folyamatosan változó világpiaci helyzetből adódó lehetőségek és adottságok kezelésére és kihasználására. Kiemelten fontosnak tartják nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati ismeretek elsajátítását is, ezért a képzés során több hazai és nemzetközi jelentőségű vetőmagüzem, vagy éppen Nébih labor megtekintésére is lehetőség nyílik.

A szaporítóanyag-minősítésről és a hozzá tartozó hatósági felügyelet törekvéseiről Várszegi Gábor, a Nébih mezőgazdasági genetikai erőforrások igazgatója számolt be. Hangsúlyozta: a szaporítóanyag-előállítás kiemelt jelentőséggel bír mind szakmai, mind pedig gazdasági oldalról. Ezen presztízstermékek nyomon követése és minőségének garantálása megkövetel egy bizonyos szintű ellenőrzési kapacitást. E kapacitás biztosítása és a szükséges anyagi és tárgyi feltételek megléte nélkülözhetetlen. A kapacitás mértékénél törekedni kell az OECD által ajánlott terület/fő mérték elérésére, valamint annak fenntartására. Vetőmag-vizsgálati eszközök, klímakamrák, mintaosztó eszközök beszerzése, cseréje, új biokémiai módszerek bevezetése, fejlesztése a folyamatos forrás biztosítását követeli meg a magas szakmai színvonal fenntartásához. Rámutatott: az informatikai fejlesztések esetén a szakterülettel érintett szervezetek közötti kommunikációt kell úgy fejleszteni, hogy az a hatósági kollégák számára egy felhasználóbarát, minimális adminisztratív terhet jelentő támogató környezetet jelenthessen. Ehhez nélkülözhetetlen egy modern központi informatikai rendszer biztosítása. A Fajtakísérleti hálózat kapcsán elmondta:

úgy tűnik, pályázattal a parcellagépek, erőgépek beszerzése jó irányba halad, de az állomások gép- és épülethálózatának folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. Elsősorban az állomási hálózat humán erőforrásának biztosításában nagyon fontos, hogy a kilépő szakképzett munkaerőt nemcsak számszakilag, hanem minőségileg is hasonló munkaerővel tudják pótolni. Kiemelte: pályázatok útján sok anyagi forráshoz juthat az állami elismerés rendszere, ami jó kiegészítése a központi költségvetésnek, de ennek alapfeltételeként biztosítani szükséges, hogy államigazgatási szervként minél több pályázati kiíráson legyen lehetőség elindulni és hatékonyan pályázni.

Véleménye szerint tagadhatatlanul sokat javítottak a fajtaelismerő vizsgálatok független munkavégzésén az idén január 1-jével hatályba lépő jogszabályok. (Az agrárminiszter 159/2023. (XII. 27.) AM rendelete a növényfajták állami elismeréséről szóló 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosításáról, valamint a hatékonyságon a 2024. január 27-től hatályos Az agrárminiszter 175/2023. (XII. 27.) AM rendelete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosításáról rendelkező jogszabályok.)

Rátérve a sokat vitatott, saját jogkörben végzett engedélyeztetésre, Várszegi Gábor kifejtette: alapvetően az átruházott jogkör intézményének a bevezetése a hatósági kapacitásokban jelentkező problémák kezelésére lett kialakítva. Azonban a cégek a saját kapacitásuk, feladatvállalásuk alapján döntik el belépnek-e vagy sem az átruházott jogintézménybe, továbbá azt is, hogy mely területre vonatkozóan. Ez sok esetben nincs összhangban a vármegyék igényeivel és kapacitásaival. Ebből kifolyólag van példa a teljesen harmonikus együttműködésre, és ezáltal a hatósági feladatok határidőben történő maradéktalan ellátására, és vannak sajnos olyan esetek is, ahol nem történik meg a hatósági kapacitás szükséges kiegészítése. Másik problémája ezen jogintézménynek az, hogy az átruházott felügyelő állás váltásánál a feladat automatikusan visszaszáll a vármegyei hivatalra, hiszen a feladatra ők vannak kijelölve. Ennek kezelése az lehetne, ha az átruházott felügyelő csak év végével hagyhatna fel a tevékenységével, így tervezhető lenne a feladat-végrehajtás.

Jogos a kérdésfelvetés: a jelenlegi piaci környezetben egy magyar nemesítésű vetőmag hogyan tudja felvenni a versenyt a tőkeerős külföldi versenytársakkal szemben? A martonvásári fajták az őszi búza vetésterületünk több mint felét fedik le. Sándorfy András, a martonvásári fajtákat forgalmazó Elitmag Kft. ügyvezetője rámutatott: gyakori a vád, hogy a vetőmagos társadalom csak saját önös érdekeit képviseli. A növénynemesítés, vetőmag-szaporítás és -forgalmazás területén tevékenykedő vállalkozások valóban ebből a tevékenységből kívánnak megélni, de ne feledjük: a vetőmagosok ugyanazon mezőgazdaság szerves részei egy rendkívüli kötelezettséggel: a biológiai alapok biztosítása az egész agrár­ágazat számára.

Manapság reflexé vált mindent a pénz meglétével vagy hiányával magyarázni. Véleménye szerint ez csak részben elfogadható megközelítés. Tőkeerős versenytársakkal körülvéve nem könnyű az élet, de éppen ez a kényszer vezethet a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználására. Elhivatottság és magas szintű szakmai tudás szükségeltetik azon előnyeink kihasználására, melyek meglévő adottságainkból erednek. Persze elkelne a segítség, ezért a magyar vetőmag ügyét kormányzati szintre kell emelni, de ehhez a teljes vetőmagszakma együttműködése és intenzív lobbitevékenysége szükséges. A közös munkának és a támogatásoknak ezen a téren egyetlen egységes célt kell szolgálni: a kiváló minőség biztosításán és garantálásán keresztül tegyük branddé a Magyar Vetőmagot!

Arról, hogy megvalósul-e hazánkban a piaci igényeket kiszolgáló nemesítés, termeltetés, forgalmazás hatékony szimbiózisa, Sándorfy András így fogalmazott: soklépcsős folyamat, amíg eljutunk oda, hogy a termelő feltölti a vetőgépet a fémzárolt vetőmaggal: a vetőmagágazatot az egymásra épülő, egymás nélkül elképzelhetetlen struktúrák jellemzik. Az egyes szakmák (fajtatulajdonosok, szaporítók, forgalmazók), melyeket termékpályáknak is nevezünk jól elkülöníthetők, de elkerülhetetlen, hogy tevékenységük szoros együttműködésükben, szimbiózisban valósuljon meg. Az együttműködés hatékony, de minden rendszert lehet javítani. A megoldás az lehet, hogy ne legyen szereptévesztés, és mindenki a saját területét művelje a legmagasabb szinten, a következők szerint:

A MATE tulajdonában álló, 100 éves múltra visszatekintő Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Tóth Tibor a hazai nemesítésű vetőmag jövőképe kapcsán kiemelte: elkötelezettek a magyar genetika versenyképességének a megőrzésében és annak növelésében. A versenyben való megmaradás egyik alapja a több lábon állás - hangsúlyozta.

A klímaváltozás leginkább szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának növekedésében nyilvánul meg Magyarországon. Ezért az extrém környezeti viszonyok között szelektált fajták hosszabb távon is fenntarthatóan biztosíthatják a kiváló minőséget és a minden évben megbízható terméshozamot. A MATE Agrárcsoport vetőmag-portfóliójában megtalálhatóak azok az alternatív növények és születnek olyan új fajták, amik megállják a helyüket a piacon. Erőforrásaikat fókuszálni kívánják és lépést kívánnak tartani a legújabb piaci igényekkel, erre csak egy nagyon széles és változatos genetikai alappal lehet reagálni.

A portfólió tisztítása és fejlesztése jelenleg is folyamatban van. Olyan növényfajokra és fajtákra helyezik a hangsúlyt, amelyek a környezeti stresszfaktorokra (szárazság, erős UV-sugárzás stb.) kevésbé érzékenyek. Be kell rendezkednünk a szárazgazdálkodásra is, mivel az öntözés nem minden agroökológiai feltétel mellett jelenti a legcélravezetőbb megoldást. A technológiai fejlődés már nem képes önmagában kompenzálni a klímakárok okozta terméskiesést. Komplex gondolkodásra van szükség!

A másodvetésben is termeszthető karcagi és szegedi köles fajtáik például a népszerű reformétkezésben is megállják helyüket még a szélsőséges viszonyok között is. A Gabonakutató (GK) idén már 100 éve szolgálja a magyar mezőgazdaságot innovatív munkájával. A GK portfóliója gyakorlatilag lefedi a magyarországi szántóföldi növénytermesztés teljes spektrumát, kenyérbúza, tönköly, durumbúza, tritikálé, zab, árpa, hibrid kukorica, szója, cirok és az alternatív növények közül olajlen, köles, mohar, pohánka áll a magyar gazdák rendelkezésére. Ezek a fajták kiváló beltartalmi minőségükkel, alkalmazkodóképességükkel és kórtani ellenállóságukkal képesek versenyezni.

A kihívások és azok megoldásai kapcsán rámutatott: a magyar növénynemesítés piaci súlya visszaszorulóban van. Ennek okai összetettek, elsősorban a külföldi cégek erős pénzügyi hátterével, a koncentrált globális piaccal lehet magyarázni. Nehézségek vannak, de jelenleg még megvan a nemesítők tudása, tapasztalata és az a változatos, magyarországi viszonyokra szabott genetikai bázis, amivel lehet dolgozni. Van egy fontos termelői réteg az országban, akik megbíznak a magyar nemesítésű fajtákban. A céljuk, hogy még több gazdával ismertessék meg a termékeiket, kiemeljék előnyös tulajdonságaikat. A vetőmagipar alkotóelemei a nemesítés, vetőmagtermelés, -feldolgozás és a -forgalmazás.

A GK olyan szempontból jó helyzetben van, hogy saját vetőmagüzemmel és termelési háttérrel rendelkezik, így meg tud valósulni a szimbiózis az elemek között. Mint kitörési pont, kihangsúlyozandó, hogy a magyar nemesítőházak közötti szorosabb együttműködés, koordináció jótékony hatással lenne a magyar genetika előnyeinek további kiaknázására, a piaci súly csökkenésének a megállítására. Ahhoz nem férhet kétség, hogy kimagasló nemzetgazdasági érdekünk az élelmiszer-biztonságunk szuverenitásának hosszú távú biztosítása, ez pedig csak a magyar tulajdonban lévő szereplők közötti összefogással képzelhető el.

Több, mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a Lajtamag cégcsoport a különböző zöldtrágya vetőmagok termeltetésében, emellett nagy múltja van a kalászos és szója vetőmagok előállításában is, hazai és exportpiacokra egyaránt értékesítenek hazai nemesítésű vetőmagokat is. Seiwerth Anna, a családi vállalkozás ügyvezető tulajdonosa a kihívások kapcsán kihangsúlyozta: a mezőgazdaság általános és nem befolyásolható kihívása az időjárás, ezzel a faktorral mindenkinek szembe kell néznie. E tényezőre sajnos ráhatásunk nincsen, de észszerű vetéstervvel némileg csökkenthetők a szélsőséges időjárás okozta károk. Nincsen ez máshogy a vetőmag-előállításnál sem - húzta alá.

Egy biztos - tette hozzá -, a vetőmag egy bizalmi termék. Ha vetőmagot adunk el, akkor felelősséggel tartozunk azokért, akik megbíztak bennünk: tőlünk vették meg a magot, amiből az a termés lesz, melynek értékesítéséből családjukat eltartják. A végtermék, azaz a termény minőségét a kiinduló vetőmag minősége jelentősen befolyásolja. Az egyik legnagyobb kihívás tehát, főleg, ha őszi kalászosokról beszélünk, hogy a termelők elhiggyék azt, hogy a vetőmagon spórolni nem érdemes. A fémzárolt vetőmaghasználatnak számos előnye van, hiszen a fémzárolt jelző egyfajta minőségi elvárásnak való megfelelést is jelez a vevő felé. Ahhoz, hogy egy vetőmag megkaphassa ezt a minősítést, a szántóföldi előállítás során szigorú szemlén vagy szemléken kell átesnie. Ezek alkalmával az ellenőrök figyelik a faj- és fajtaazonosságot, az állomány egységességét, gyom-, illetve fertőzésmentességét. Amennyiben ezek a szántóföldi vizsgálatok és szemlék sikerrel zárultak, megindulhat az aratás utáni vetőmagüzemi feldolgozás, ahol a különböző tisztítási műveletek során érik el, hogy maga a termény a szabvány által meghatározott tisztaságú legyen, a csírázási vizsgálatokon való megfelelés pedig tovább szűkíti azt a kört, ami a célnak megfelel, így lesz a fémzárolt vetőmagból érték.

Exporttevékenységük a jelenlegi gazdasági viszonyok között is jelentősnek mondható: Már a nagypapa is kapcsolatban volt pár jelenlegi külföldi partnerükkel, ami kellő alapot adott ahhoz, hogy a mai napig nagy rutinnal mozogjanak az európai vetőmagpiacon. Erre a célra aprómagokat, illetve szója vetőmagot termeltetnek, amit kizárólag fémzárolva értékesítenek. Véleménye szerint az exportpiac nehézségei az egyes EU-s versenytársak piaci magatartásából adódnak, hiszen sokszor különböző kétes eredetű vetőmagnak nevezett áruval (pl. mustár, olajretek, facélia) árasztják el az európai piacot.

Ezzel egy hazai hivatalos termeltetésből származó vetőmag árban nem tud versenyezni. Ebből adódóan Magyarország és a magyar gazdák az európai piacon alulmaradhatnak, így sajnos az exportpiacon való érvényesülésük jelenleg nehezebb, ezáltal sajnos kevesebb vetőmag-termeltetést tudnak biztosítani a termelőiknek. Nagyban segítené ennek a jelenségnek a csökkentését az Európai Uniós Vetőmagszövetség (European Seed Association - ESA) és a társ­hatóságok fellépése a vetőmag-hamisítás ellen

- hangsúlyozta Seiwerth Anna.

Az alföldi régió meghatározó piaci szereplőjeként több mint 30 éve foglalkozik vetőmag-szaporítással, -feldolgozással és -értékesítéssel a szarvasi Mezőmag Kft. A magyar mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés, igen nehéz helyzetben van - kezdte a kihívásokat taglaló hozzászólását Gazsó János tulajdonos ügyvezető. Majd így folytatta: a vetőmagágazat, azon belül is a hazai vetőmagtermesztés pedig még rosszabb képet mutat. Az agrártárca meghozott intézkedései sok esetben megalapozatlanok, az egyébként nélkülözhetetlen támogatási rendszer életszerűtlen, bonyolult. Az adminisztrációs terhek szinte elviselhetetlenek és szigorú ellenőrzésekre és büntetésekre vannak kihegyezve. A kiírt pályázatok dicsérendőek, azonban a pályázaton való részvételhez a keleti, tartósan aszályos országrészen nem áll rendelkezésre elég saját erő, mert a nemrég még tőkeerős cégek felélték tartalékaikat.

A vetőmagtermesztésben, ami állandó, az a bizonytalanság, a folyamatos veszteség. Évek óta nincs egy megbízható országos és régiós stratégia, amely irányt mutatna a vetőmagos cégeknek. Azonnali intézkedést sürgetett a Magyar Biológiai Alapok védelme érdekében. A tisztán magyar fajták fokozatosan kiszorulnak a köztermesztésből. Régebben még a magyar fajták elkötelezett híveként ismerték a Mezőmag Kft.-t, ma más a helyzet.

A magyar nemesítők támogatás és elismerés nélkül a túlélésért küzdenek. Néhány külföldi fajta I. szaporítási fokát (néha származási bizonylattal együtt) bármely termelőnek kiadják, ami azonnali bevételt jelent, de a következő években ez piaci zavart okoz, ezzel a hozzájuk hasonló, meghatározó vetőmagüzemek komoly hátrányt szenvednek. A vetőmag-előállító cégek költségei jóval meghaladják az árutermesztés költségeit, de az értékesítés biztonsága kétséges. A megmaradt vetőmagtételeket csak áruként tudják eladni, jelentős veszteséggel. Az évjárathatás különösen sújtja őket, mert a termésátlagok jelentős ingadozást mutatnak és az árugabona árához igazodnak.

A vetőmag árában nem érvényesül a pluszmunka és nemesítői hozzáadott érték. Az intenzív öntözést igénylő kultúrák vetőmagtermesztése visszaszorulóban van. A magyar fajták nélküli vetőmagtermesztés nemzetbiztonsági kockázatot is rejthet magában, ha külföldi cégek szaporítóterületeiket keletebbre helyezik, emiatt az önellátás létfontosságú

- hangsúlyozta ki Gazsó János. Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéseket javasol a nehézségek kiküszöbölésére, a következőket sorolta fel:

  • Hosszú távú vetőmag-előállítási és -értékesítési stratégia kialakítása, elemzésekkel alátámasztva.
  • Anyagi erőforrások biztosítása a Magyar Biológiai Alapok védelmére.
  • A magyar nemesítés fokozott támogatása, magyar fajták piacra jutásának, marketingjének elősegítése.
  • Vetőmag árának stabilizálása, értékének elismerése.
  • A fémzárolt vetőmag felhasználásának növelését elősegítő nemzeti támogatási csomagok.
  • A vetőmag-közraktározási konstrukció visszaállítása.
  • A vetőmag-előállító cégek kiemelt támogatása az öntözés fejlesztésében.

A cikket összeállította: Gáspár Andrea

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 24. 12:38