Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
Lezárult a Deleplanque Csoport megvétele, a Strube és a Van Waveren egységek is a francia vállalathoz kerültek.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
A növénynemesítés terén kulcsfontosságúak a folyamatos fejlődési folyamatok, ehhez pedig biztosítani kell a megfelelő anyagi hátteret.
Rengeteg hatást kell túlélniük a növényeknek, ha az árvíz miatt fullasztó közegbe kerülnek.
Egyes szakértők szerint hazánkban a zöldségfajták fajtaoltalma annyira működik, amennyire a résztvevők betartják.
Kulcskérdés lesz a jövőben a gazdálkodói fajtaválasztás a szántóföldi növénytermesztésben.
Magyarország a régióban vetőmag-termelési, illetve -kereskedelmi központtá vált, sőt a világ élvonalába tartozik.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
Hosszú távon környezetünk megóvása és a fenntarthatóság növelése érdekében a biomegoldások jelenthetnek megoldás.
A bortermeléshez nélkülözhetetlenek az alacsony környezetterhelésű technológiák.
Az új nemesítési technológiák uniós szabályozása változik, amelyet ki kell használni Rádi Feríz szerint.
Az elmúlt években egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a magyar mezőgazdaság egyik legsúlyosabb kihívása az ágazat elöregedése.
A gyorsan változó környezetben különösen felértékelődik a tudatos piacszervezés és az exportkitettség csökkentése vagy éppen átalakítása.
A DélKerTÉSZ fő exportpiacai a közép-kelet-európai régióban találhatók, miközben a hazai piacon is egyre népszerűbbek a termékeik.
Teljesen elektromos traktort mutatott be a nagy amerikai mezőgazdasági gépgyártó Berlinben.
Már vágják a nádat a Balatonon, de a vékony jégrétek miatt nagy óvatossággal kell eljárni.
Soha nem volt ilyen egyszerű kipróbálni a navigációt és elindulni a precíziós gazdálkodás felé. A gép korától és márkájától függetlenül a John Deere megoldásával most beléphet a precíziós világba.
DJI Agras T25P, T70P és T100 modellek új mércét állítanak a teljesítmény és az intelligens agrármegoldások terén.
Tavaly az Amalgerol® elsőként kapta meg az uniós engedélyokiratot, ami már Uniós szinten bizonyítja az Amalgerol® növénykondicionáló készítmény hatékonyságát.
Új arculattal, korszerűbb felülettel és bővített tartalmakkal folytatja a bor.hu, a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. hivatalos portálja.
