A szabadföldi kísérlet a magvas gomborka nevű olajnövényre összpontosít. A kutatók CRISPR-Cas9 technológiával módosították a magméret szabályozásáért felelős géneket, és a magkezdemény külső rétegeiben zajló sejtosztódást irányító gének célzott szerkesztésével nagyobb magvak kifejlődését kívánják elérni. A módosítások maghozamra és olajtartalomra gyakorolt hatását a mostani tenyészidőszakban értékelik majd. A gomborka egyre népszerűbb a takarmányozásban, mivel magas a fehérje- és az omega-3 zsírsavtartalma, ráadásul jól bírja a szárazságot, és viszonylag kevés ráfordítással termeszthető.

A bevezetett genetikai változások, vagyis a kisebb deléciók és inszerciók természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is létrejöhettek volna, így a növény a 2023-as genetikai technológiai (precíziós nemesítési) törvény és a 2025-ös végrehajtási rendelet hatálya alá tartozik. Ez az első olyan szabadföldi kibocsátási bejelentés, amelyet az új brit, precíziós nemesítésű szervezetekre (PBO) vonatkozó szabályozás alapján regisztráltak. Mivel a gomborka a káposztafélék családjába tartozik, a kutatás eredményei a későbbiekben az olajrepce hozamának növelésére is alkalmazhatók lehetnek.

A szabadföldi kísérlet mellett a Rothamsted Kutatóintézet génszerkesztett árpája is történelmet írt, miután az új precíziós nemesítési szabályozás keretében elsőként kapott forgalombahozatali engedélyt. Az árpát géntechnológiával úgy módosították, hogy a növényi szövetek magasabb lipidtartalommal rendelkezzenek. A fejlesztés célja egy olyan nagy energiatartalmú takarmánynövény létrehozása, amelyet a kérődzők, elsősorban a szarvasmarhák és a juhok fogyaszthatnak. A magasabb lipidszint javíthatja a takarmányhasznosulást és az állati termelékenységet, miközben csökkentheti az emésztés során keletkező metánkibocsátást. A növényt a brit kormány Környezeti Kibocsátási Tanácsadó Bizottsága (ACRE) független tudományos értékelést követően hagyta jóvá.

Az árpát jelenleg a PROBITY (Platform to Rate Organisms Bred for Improved Trait and Yield) program keretében tesztelik valós gazdálkodási körülmények között. A projektet a British On Farm Innovation Network irányítja, a finanszírozást pedig a brit Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidéki Ügyek Minisztériumának (Defra) mezőgazdasági innovációs programja biztosítja az Innovate UK közreműködésével. A brit gazdák érdekvédelmi szervezete, a Nemzeti Gazdaszövetség (NFU) üdvözölte az eredményeket, ugyanakkor azért lobbizik, hogy a génszerkesztésre vonatkozó szabályozás maradjon ki az Egyesült Királyság és az Európai Unió között jelenleg tárgyalt egészségügyi és növényegészségügyi (SPS) megállapodás hatálya alól.