Az elmúlt öt év a legnehezebb időszakot hozta a hazai mezőgazdaság számára: a járványok, a háborús helyzetek, az inputanyag-áremelkedés, az inflációs hatások és a növényvédőszer-kivonások egyaránt csökkentették az ágazat versenyképességét. Ezt tovább nehezítette a klímaváltozás, amely hazánkban is érezteti hatását az emelkedő átlaghőmérséklet, hőség, aszály, késői fagyok, és szélsőségesen lehulló csapadék formájában. Mindezek hatására elmúlt években a fő gabonanövények - kukorica, őszi búza, napraforgó - terméseredményei jelentősen ingadoztak. A mezőgazdaságot ért károk mértéke a becslések alapján öt év alatt elérte az 1000 milliárd forintot.

Lépéskényszerben a gazdák - a spórolás nem megoldás?

Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2024-ben a középhőmérséklet országos átlagosban 2,1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as klímanormáit. Közel 0,7 Celsius-fokkal volt melegebb tavaly, mint a korábban legmelegebb évként nyilvántartott 2023-as évben. Az éves csapadékmennyiség is erősen ingadozott, a legtöbb hónapban elmaradt a sokéves átlagtól, ráadásul június elejétől augusztus végéig csapadékmentes, aszályos időszak sújtotta az országot. A szakember beszélt arról is, hogy az agrárgazdálkodás első, stratégiai lépcsőjének tekintett, erősen exportorientált ágazatában évente több mint 100 különböző faj, közel 1500 fajta vetőmagja kerül szaporításra és minősítésre. A belföldön és külföldön értékesített vetőmagok értéke mintegy 200 milliárd forintot tesz ki. A Vetőmag Szövetség elnöke szerint a hazánkban tapasztalható változások a vetőmagszektorra is komoly hatással vannak, ezért a benne érdekelt mintegy 1500 vállalkozást és kutatóintézetet képviselő szövetség szerint eljött az ideje, hogy az agrárium új korszakba lépjen.

A jövő szempontjából kulcskérdésnek tekintjük, hogy a növénynemesítők a jövőben olyan fajtákat és hibrideket állítsanak elő, amelyek a változó klíma közepette is megfelelően tudnak teljesíteni és ellenállnak a kórokozóknak. Ezen a területen komoly lehetőséget teremt egy fontos tudományos vívmány, a precíziós nemesítés, amely hozzájárul a magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez, eredményességéhez. Szakmai szervezetként fontosnak tartottuk, hogy erről párbeszédet indítsunk a kormányzati döntéshozókkal és a társszakmai szervezetekkel

- közölte Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség elnöksége a precíziós nemesítésről 2022-ban az alábbi állásfoglalást hozta: a precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető. Az egyre jelentősebb klímaváltozás és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdaság megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez. A precíziós nemesítés olyan vetőmagokat biztosít a hazai termelők számára, mely alapja lehet a társadalom egészséges, GMO-mentes élelmiszerrel való ellátásának és a magyar mezőgazdaság versenyképességének - tette hozzá Takács Géza.

Gyuricza Csaba: holtpontra jutott a magyar vetőmagágazat

Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.

Dr. Palkovics László Amand, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Növénytudományi Tanszékének egyetemi tanára kifejtette: napjainkban világszerte mintegy 75 millió hektáron termesztenek precíziós nemesítéssel előállított növényeket. A globális precíziós nemesítési piac mérete 2023-ban 7,26 milliárd dollár volt, az előrejelzések szerint 2032-re 15,69 milliárdra fog növekedni, és 10,10%-os összetett éves növekedési rátát mutat. Jelenleg mintegy 22 növény-, 6 állatfaj, és 1 gomba tartozik a precíziós nemesítés körébe a világon. A szakember elmondta, hogy a precíziós nemesítés - a CRISPR/Cas9 technológia - zseniális, Nobel-díjas innováció, amelyet élesen el kell határolni a GMO-tól. Mint fogalmazott,

a precíziós nemesítés lényege, hogy nem idegen gén beültetésére kerül sor, hanem a növényben lévő géneket változtatjuk meg. Ezáltal precíz módon tudjuk a növényi tulajdonságokat alakítani: például a szárazságtűrését, vagy a különböző kórokozóknak való ellenállóságát. Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre nagyobb gondot okozó fuzárium, aszpergillusz ellen lehetetlen növényvédelemmel védekezni, precíziós nemesítéssel viszont létre tudunk hozni olyan fajtákat, amelyek ellenállóak súlyos takarmányozási és humán-egészségügyi hatásokat okozó mikotoxinokat termelő gombákkal szemben.

A szakember szerint a technológia olyan problémákra is megoldást nyújt, amelyeket rezisztenciára nemesítéssel nem lehet megoldani a klasszikus nemesítéssel, a rezisztencia gének hiányában. Ugyanezzel módszerrel gyorsan javítható akár jól bevált növényfajok szárazságtűrése is, vagy a különféle termény, élelmiszernövény eltarthatósága, ami az élelmiszer-pazarlást is csökkentené. A precíziós nemesítés gyakorlatilag az összes szántóföldi kultúrában, a zöldségeknél és a gyümölcsök esetében is alkalmazható, és ma már vannak eredményei az állattenyésztésben is.

Ezzel a világ számos pontján elfogadott és használt innovációval megnyílna a lehetőség arra, hogy a magyar klimatikus viszonyokhoz nemesített fajtákkal elősegítsük gazdálkodás eredményességének javítását 

- hangsúlyozta Dr. Palkovics László Amand.

A szakember a precíziós nemesítés eredményeiről is beszélt. Mint mondta, ezzel a technológiával enyhíteni lehet a rizsbarnulás tüneteit, lisztharmat-toleráns búzát lehet vele előállítani, de alkalmazható a tűzelhalás tüneteinek csökkentésére a gyümölcsökben, vírusrezisztencia kialakítására az uborkában, valamint alacsony gluténtartalmú búzák létrehozására, illetve a baromfik esetében a tojásallergiát okozó gének kikapcsolására.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az Európai Unió Mezőgazdasági Tanácsában a tagországok képviselői március 14-én megszavazták a precíziós nemesítési technikákra vonatkozó rendelet tervezetét, ezzel előkészítették az utat a jogszabályi keret végleges megalkotásához. Az Európai Unió soros elnöksége elindíthatja a tárgyalásokat az EU Parlamenttel a rendelet végleges elfogadásáért és hatályba léptetéséért, amely a várakozások szerint az idei évben megtörténik.