A kétnapos, tudományos konferencián a hagyományos nemesítési eljárások mellett az új molekuláris technikákról, a nagy áteresztőképességű fenotipizálási módszerekről, továbbá a mesterséges intelligencia növénynemesítésben történő lehetséges alkalmazásáról is hallhatnak előadásokat a résztvevők.

Új lehetőségeket teremt a technológia

A technológia fejlődése révén egyre több információ áll rendelkezésre a növények genomjáról, amely új lehetőségeket teremt a növénynemesítésnek is. A genomalapú szelekcióval, amelynek során nem a fenotípusból következtetnek a genetikai jellemzőkre, nagy lökést jelenthet a gazdasági haszonnövények további tökéletesítésének

– mondta el Vida Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Tudományos Bizottságának elnöke a jubileumi, XXX. Növénynemesítési Tudományos Napok megnyitóján Martonvásáron. Hozzátette: a fejlődésben a mesterséges intelligencia sokat segíthet az elkövetkező években, ám a nemesítők fantáziájára még sokáig szükség lesz.

Tényleg a génszerkesztés oldhatja meg a mezőgazdaság nagy problémáját?

Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.

A mára már hagyományossá vált rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottsága a Magyar Növénynemesítők Egyesületével és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközponttal közösen szervezte meg.

A génszerkesztés ma a meghatározó

A mendeli felfedezésektől a molekuláris biológiáig nagy utat járt be a növénynemesítés, az újabb technológiákkal kapcsolatban ugyanakkor komoly ideológiai félelmek vannak.

A génmódosításnál is fejlettebb génszerkesztés ugyanakkor nagy lehetőségeket rejt magában, amely meghatározza a nemesítés mai irányait

– fejtette ki köszöntőjében Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Osztályának elnöke. Hozzátette:

az intézményi háttér egyes elemeinek eltűnése Magyarországon fájdalmas élmény és veszteség a szakmának, a korábbi magyar tudományosság helyett a növénynemesítést ma már a nemzetközi cégek kutatása vezeti.

Problémás utánpótlás

A magyar nemesítés évtizedekre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik, amelynek értékeit meg kell őriznünk – mondta el Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont megbízott főigazgatója. Hozzátette:

Ma már nem kérdés, hogy a klíma változik, a hazai növénynemesítésnek erre kell választ adnia, amely komoly kihívást jelent.

Leszögezte ugyanakkor: ma Magyarországon az agrár-felsőoktatásban sehol nincs növénynemesítő szak, amely a fiatalok bevonásában, a szakember-utánpótlásban jelent problémát.

A csúcstechnológia biztonságot jelent

Az egyik legkritikusabb kihívás az élelmiszerbiztonság és -minőség, valamint a klímaváltozás. Ennek keretében a növénynemesítésre nagyon komoly feladatok várnak - jelentette ki Dudits Dénes akadémikus. Ehhez azonban szükség van a csúcstechnológiák használatára és az egyes nemesítőegységek közötti kollaborációra, amely ma nem valósul meg kellő mértékben.

Most dől el, mi GMO és mi nem az

Az EU-ban zajló vita az új géntechnológiák használatáról nyáron tovább folytatódott a Bizottság új tervezetével.

Hozzátette: fontos lenne, hogy a nemzetközi piacon meghatározó pozícióba kerüljön a magyar nemesítés és az utánpótlás, a fiatalok érdeklődésének felkeltése is jelentős kérdés ezen a téren.

A hagyományos nemesítés módszereit integrálni kell a molekuláris biológia lehetőségeivel, hiszen még mindig a legfontosabb elem a nemesítés során a szántóföldi szelekció.

Megsemmisítették a növényeket

A szakértő szót ejtett a transzgénikus növények előnyeiről is. Ma már minden nehézség nélkül tudunk klónozni egy kiválasztott gént, hiszen minden gazdasági haszonnövényünk genomja feltérképezett. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy egy izolált gént hogyan viszünk be a növény genomjába. Ebben az agrobakteriális bejuttatás és a génbelövés, a génpuska módszerére tért ki a szakember. A dohány, a földimogyoró és a búza példáit ismertette Dudits Dénes, amelyek számos ponton előnyöket hordoztak a hagyományos nemesítésű növényekkel szemben.

A felhozott példák egyike 2014-es, a létrehozott transzgénikus növényeket ezt követően meg kellett semmisíteni. Ezt Dudits Dénes tragédiának nevezte.

Vannak alternatív megoldások

Sokkal precízebb megoldás a génszerkesztés, amelyben a CRISPr technológiát emelte ki a szakértő. A megoldásnak fontos hasznosítási területe a humán génterápia és ez az alapja a precíziós nemesítésnek is.

Mi Szegeden próbálunk menekülni attól, hogy a GMO-ellenesség áldozatai legyenek a növényeink, ebben a DNS szintetizátorral végrehajtott oligonukleotid molekulák szintézise jelent lehetőséget. Nincs az az ellenőrző szerv, amelyik ki tudná mutatni ezt a változtatást

- fogalmazott Dudits Dénes, aki számos példát is hozott a módszer alkalmazására.

Hozzátette: amíg Magyarország ilyen technológiákkal próbálkozik, a világ a génszerkesztéssel halad előre. Sajnos a magyar közvéleményt állandóan riogatják a GMO egészségkárosító hatásaival. A helyzet épp ellenkező: számos egészségjavító megoldás ismert.

Példaként az A-vitaminban gazdag aranyrizst hozták fel példaként, amelyet még a pápa is megáldott. A probléma szerinte az, hogy a magyar szabályozás nem a termékkel, hanem az előállítás módjával foglalkozik.

24 év alatt ugyanakkor világszerte 2,4 milliárd hektáron szerezhettek tapasztalatot a világ kutatói és termelői. Az eddigi tudás a GMO-t használó országokat igazolja, és az Európai Unió hozzáállása is változik.

Érthetetlen, hogy nálunk az alkotmányba is beleírták a GMO-tilalmat, jóllehet minden növényünk genetikailag módosított

- fogalmazott a szakértő, aki szerint a precíziós nemesítés és az organikus gazdálkodás fejlődése egy irányba mutat.