Bővült a választék: ezek a fajták hozhatnak új reményt a magyar földekre
A termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termeszthetnek.
A termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termeszthetnek.
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
A gyümölcsfajták nemesítése hosszú, türelmet igénylő munka, egy egyre inkább felgyorsuló világban.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A Betamag-Trade Kft. a pannon régióra történő sikeres nemesítésnek köszönhetően már több mint 7 kiváló fajtával van jelen a hazai szójavetőmag-piacon
A növénynemesítés terén kulcsfontosságúak a folyamatos fejlődési folyamatok, ehhez pedig biztosítani kell a megfelelő anyagi hátteret.
Kulcskérdés lesz a jövőben a gazdálkodói fajtaválasztás a szántóföldi növénytermesztésben.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
A bortermeléshez nélkülözhetetlenek az alacsony környezetterhelésű technológiák.
Az új nemesítési technológiák uniós szabályozása változik, amelyet ki kell használni Rádi Feríz szerint.
Partnereivel szerződne fajtanemesítő munkájának finanszírozásához a pécsi szőlészeti kutatóintézet.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
A Bayer kisnövésű kukoricája jobban ellenáll a viharos szélnek, és optimális a tápanyag-felhasználása is.
Lépéskényszerben vannak a magyar búzatermelők, idén jóval kevesebbet kaphatnak a termésért, mint egy évvel korábban.
Már több mint 1,2 millió vetőmagmintát őriznek a 15 éve létesült "ítéletnapi vetőmagbankban".
Óriási potenciál rejlik a rozsban, de a magyarok egyelőre még kevésbé keresik az ebből készült kenyereket.

Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.