Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vas megyei elnöke arról beszélt, hogy a vasi gazdák olyan eredményeket tudnak elérni, amelyek több százezer forinttal többet hoznak, mint a ország egyéb területein. Ez azonban nem a csapadékviszonyok miatt van, mivel a térség az elmúlt időszakban országos viszonylatban is nagyon kevés csapadékot kapott. A szakember beszélt arról is, hogy az Agrárkamara mindig is az intenzív gazdálkodás mellett tette le a voksát, ennek a legfontosabb kérdése a fajtaválasztásé. Pusztavámi Márton előadásában kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban a műtrágyázás, a tápanyagellátás, a permetezés és növényvédelem jelentősége visszaszorulóban van, a genetikáé és fajtaválasztásé viszont folyamatosan erősödik. Mint mondta, amíg 100 évvel ezelőtt olyan fajták voltak, amelyek több évtizedig is uralták a kínálatot, most már 3-4 év után le kell cserélni őket, mert olyan jelentős változások történnek ezen a téren.

A legjobb fajták kellenek, ha versenyképesek akarunk maradni

- emelte ki Pusztavámi Márton.

A NAK Vas megyei elnöke beszélt arról is, hogy 2022-ben volt az évszázad aszálya, ám a mostani szárazságot sem szabad lebecsülni, mivel 2024 októbere óta nem volt számottevő csapadék a térségben. 173 milliméter esett szeptemberben, még valamennyi esett októberben, és azóta nem volt csapadék. Ami még rosszabb, hogy az előrejelzések szerint a következő időszakban se várható komolyabb csapadék az országban. A szakember végezetül beszélt arról is, hogy a megyében a repce vetésterülete jelentősen lecsökkent, a 3-4 évvel ezelőtti 27 ezer hektárról 13 ezer hektárra esett vissza, a szója termesztése viszont folyamatosan növekvő tendenciát mutat, és immáron 17,3 ezer hektáron foglalkoznak ezzel a növénnyel a vasi gazdák.

Kiss János, a Nutricon s.r.o értékesítési vezetője arról beszélt, hogy három évvel ezelőtt léptek a magyar piacra. A vállalat műtrágyagyártással foglalkozik, minden termékük saját kutatás-fejlesztésen, saját receptúrákon alapul. Elsősorban folyékony műtrágyákat és permetezési segédanyagokat gyártanak. A szakember elmondta, hogy termékeik nagy koncentrátumúak, vagyis egy-két liter/hektáros dózisokkal kell számolni a felhasználás során. A termékek mind valamilyen növénycsoportra vannak kialakítva, egymással kombinálhatók. Kiss János beszélt arról is, hogy a termelőknek a jelenlegi körülmények között nem mindegy, hogy mire költik a pénzüket, és el kell hagyni az olyan termékeket, ahol nem várható eredmény. A szakember kiemelt egy olyan problémát is, amellyel kevesen és keveset foglalkoznak, pedig komoly hatással lehet a terméseredményekre: ez pedig a keményvíz kérdése a permetezésnél. Ez a jelenség egész Magyarországra jellemző, és azért is nagyon fontos, mivel jelentősen lerontja a kijuttatott inputanyagok hatékonyságát. Ezáltal viszont többet kell ezekből vásárolni, ami plusz költséget jelent a gazdálkodóknak. A vállalkozásnak azonban erre is van megoldása, egyik termékük ugyanis épp a vizek keménységének problémáján segít - árulta el az értékesítési vezető.

Cserági Máté, az RWA Magyarország Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője arról beszélt, hogy a tavaszi vetésű gabonáknál a kukorica egyértelműen veszített az országos vetésterületéből, ezt ők is érezték a számokban, viszont piacrészben úgy látják, hogy tudtak növekedni. A szakember beszélt arról is, hogy folyamatosan hozzák be az új genetikákat az országba a saját nemesítőházukon keresztül és rengeteg nemesítési programot hajtanak végre a nagy nemesítőházakkal közösen, az anyacégen keresztül Ausztriában. A cél az, hogy elérhető áron hozzák be a világon most elérhető legnagyobb genetikai potenciált és a legújabb hibrideket, például egy kukoricában. A szakember beszélt arról is, hogy az őszi vetésű növényeknél általánosan elmondható a legjelentősebb, legfontosabb növény a búza, így erre is kiemelten fókuszálnak, és az idei szezonra is 5 új fajtát dobtak a piacra. Cserági Máté elmondta, hogy a környező országokban az elmúlt 3 évben összesen 36 ezer kísérletet végeztek el különböző partnercégeken, illetve saját szervezésen keresztül, és ezeknek a kísérleteknek az eredményeit összevetve választották ki ezeket a fajtákat. A szakember emlékeztetett, hogy

a fajták fáradékonyak, és idővel az idősebb fajták egyszerűen kikerülnek a termesztésből. Azokkal a fajtákkal, amelyekkel 50 évvel ezelőtt dolgozott az emberiség, ma már nem lehetne ugyolyan termésszinteket hozni.

Az RWA Magyarország Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője beszélt arról is, hogy jelenleg a gazdák a sok bizonytalanság - a nemzetközi piaci helyzet, az időjárási bizonytalanságok, EU-n kívüli termények jelentette kockázatok - miatt a stabilitást keresik. Erre ők, mint kereskedők különböző programokkal válaszolnak, amelyek célja, hogy az ágazat szereplői már a vetőmag fajtaválasztástól biztosak lehessenek abban, hogy érdemes elvetni egy adott kultúrnövényt, hiszen meglesz rá a felvásárlói oldal.

Fodor Elizabet az RWA Magyarország Kft. portfolió managere az őszi vetésű gabonafélék fejlesztési irányai kapcsán elmondta, hogy a kalászosok és búzák esetében már második éve a prémium minőséget hozó fajták nemesítésére koncentrálnak, mivel úgy látják, hogy a piaci tendencia ebbe az irányba indult el. A szakember beszélt arról is, hogy van egy új fajtájuk is a mostani a fajtasorban, ami a jövőben még nem lesz konvencionálisban, viszont már szeretnék idén előállíttatni, hogy a 2026-os évben szerepeljen a konvencionális termesztésben is. A termelők igényeit illetően Fodor Elizabet úgy nyilatkozott, hogy ezeket mindig a felvásárlási árak határozzák meg. Egyelőre azonban a bőtermő fajták teszik ki a gazdák portfóliójának 60-70%-át. Ennek oka, hogy az utóbbi években a terményárak között nem volt akkora különbség, és a bőtermők népszerűbbek voltak pusztán csak azáltal, hogy 10 tonnával rá tudtak venni egy 7,5 tonnás minőségi malmi gabonára. Ez azonban most változóban van, és egyre inkább a jó minőségű gabonák termesztése kezd előtérbe kerülni.