Ilyen új növények lephetik el a magyar földeket: búcsúzhatunk a régi fajtáktól?
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
A jövőben nem a tápanyagellátás és a növényvédelem, hanem a genetika lesz az egyik legfontosabb tényező a szántóföldi növénytermesztésben.
A fenntartható mezőgazdaság nemcsak cél, hanem alkalmazkodási kényszer Magyarországon is.
Van, ahol már javában zajlanak a tavaszi vetési munkák, máshol még a melegebb időre várnak még a termelők.
Hiába vannak nehezebb helyzetben a gazdák, a szántóföldi növénytermesztésből nem lehet kispórolni az inputanyagokat.
A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő pályázatok komoly beruházásokra adnak lehetőséget az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója szerint.
Az orosz-ukrán háború hatására a mezőgazdasági ágazat minden szereplőjének teljesen át kellett gondolnia a terveit.
Tavaly a 4. negyedévben jócskán csökkent a műtrágyák és a növényvédő szerek értékesítése 2023 azonos időszakához képest.
Csaknem kétszer annyi műtrágyát vettek július, augusztus és szeptember hónapokban a magyar gazdák, mint egy éve ugyanekkor.
A 2019-es Agrárszektor Konferencián még senki se látta előre, hónapokon belül mennyire meg fog változni a világ és az ágazat.
Habár az utóbbi években folyamatosan emelkedett a két zöldség éves átlagára Magyarországon, idén valami megfordult.
Több műtrágyát, ám kevesebb növényvédő szert vásároltak az év elején a magyar gazdák.
A szakértők szerint nem ígérkezik könnyűnek a jövő a hazai vetőmagszektor számára.
Az októbertől márciusig terjedő időszakban érkezik a 20 ezer tonna import paradicsom java Magyarországra.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
A szója jóval alacsonyabb inputköltséggel termeszthető, köszönhetően annak, hogy nem kell alá nitrogént szórni.
Nézegess képeket az évkezdet egyik legfontosabb agrárrendezvényéről, a kecskeméti Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról.
Az őszi munkákat az intenzív csapadékos periódusok nagymértékben befolyásolták itthon.
Az elmúlt időszakban az agrárgazdaságot érő egyik leglényegesebb kihívás az inputárrobbanás és a magas inflációs környezet volt.
Elindult a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei közötti, 2.900 milliárd forint keretösszegű, új agrár- és vidékfejlesztési támogatás pályázatainak meghirdetési folyamata.
Sokkal gyakrabban és akár egyre többféle kártevő fog kihívást okozni a jövőben a magyar termelőknek.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Pluszos és mínuszos eredményeket is mutattak a Bonafarm Csoport cégei, a Hungeritnél egészen a drámai veszteség.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül