Változás az élelmiszerpiacon
Az elmúlt időszakban az agrárgazdaságot érő egyik leglényegesebb kihívás az inputárrobbanás és a magas inflációs környezet volt.
Az elmúlt időszakban az agrárgazdaságot érő egyik leglényegesebb kihívás az inputárrobbanás és a magas inflációs környezet volt.
Elindult a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei közötti, 2.900 milliárd forint keretösszegű, új agrár- és vidékfejlesztési támogatás pályázatainak meghirdetési folyamata.
Sokkal gyakrabban és akár egyre többféle kártevő fog kihívást okozni a jövőben a magyar termelőknek.
Év végére gyakorlatilag leállt a műtrágyapiac Magyarországon, a növényvédő szerek értékesítése azonban felfutott.
A 2023-as pusztító aszály számos növény, köztük a burgonya termelését is negatívan befolyásolta.
Problémák sora, és néhány reménysugár vár az agrofood szektorra 2024-ben az ágazatban tevékenykedő vezető megszólalásai szerint.
Idén is kitartott a növénytermesztők rossz szériája, az év végén nem lehetnek elégedettek az ágazat szereplői.
A jövő mezőgazdaságában is az ember fogja hozni a döntéseket, de nem mindegy, milyen információk alapján.
Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.
Fontos, hogy a gazdálkodók a számukra legmegfelelőbb agrotechnikát használva, alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez, védve talajukat.
A gazdálkodók hangulata gyakran nagyon pesszimista, nem ritkán határozottan félnek 2024-től.
November 29-30-án rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
Komoly problémákat okozhat az afrikai és délkelet-ázsiai országokban a rizsre kivetett indiai exporttilalom.
Új technológiák alkalmazására van szükség, ha a jövőben is eredményesesen szeretnének gazdálkodni a termelők.
November 29-30-án rendezi meg a Portfolio Csoport a kétnapos Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
Egyre több gazda gondolkodik el azon Magyarországon, hogy a megszokott napraforgó és kukorica helyett új növények termesztésébe kezd.
Egy kilogramm bioélelmiszert átlagosan 15%-kal kevesebb energiával termelnek meg, mint a kémiai inputanyagokat használó gazdálkodó társaik.
Egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt.
A magasabb értékesítési árak miatt mérsékeltebb az érdeklődés a hal és haltermékek iránt.
A kivárásra játszanak idén a műtrágyaágazat gyártói, forgalmazói, valamint a termelők is, de ebből még nagy bajok lehetnek.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.