2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Hogyan lehet több csapadékot helyben tartani Magyarországon?

Hogyan lehet több csapadékot helyben tartani Magyarországon?

Hogyan lehet több csapadékot helyben tartani Magyarországon?

Szakértő válaszol
2026. május 23. 14:02
Egyre több szó esik arról, hogy Magyarországnak komolyan foglalkoznia kell a vízmegtartással, különben súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel kell szembenéznünk. Arról azonban egyelőre jóval kevesebbet beszélünk, hogy a hegy- és dombvidéki erdeink is egyre komolyabb vízhiánnyal küzdenek. Hogy hogyan lehet hatékonyan megvalósítani a vízvisszatartást ezeken az élőhelyeken, arról kérdeztük Karakai Tamást, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértőjét.

Hogyan valósítható meg a vízvisszatartás a hazai hegy- és dombvidéki erdőkben?

Aki válaszol
Karakai Tamás
osztályvezető, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Vízvisszatartásra azért van szükség, hogy csökkentsük az elmúlt századok során mesterségesen (az alföldeken szándékosan, a domb- és hegyvidékeken a haszonvételek mellékhatásaként) megnövelt felszíni lefolyást, ami mára a vízháztartás szélsőségeinek látványos fokozódásához vezetett. 

A víz tájban tartásával segítjük az erdei ökoszisztémát az aszályos időszakok átvészelésében, egyszersmind biztosítjuk az "üzemanyagot" az erdő párologtatással kifejtett hőszabályozó tevékenységéhez, amivel aktívan szolgálja az élhető klíma megőrzését. Ugyanakkor így tudjuk javítani a táj, a Kárpát-medence feletti csapadékképződés esélyét is, helyreállítva a Kis Vízkört, a táj feletti függőleges vízkörforgást, aminek híján csak a tengerek irányából, nagyobb bizonytalansággal és szélsőségekkel térhet vissza az elpárolgó víz.  

Mindezen túlmenően egyes populációk, első sorban a kétéltűek életmentő segítséget is kaphatnak egy-egy vízmegtartó fejlesztés révén. A csapadékmennyiség erdőben maradó hányada javítja a kis vízfolyások vízhozamának kiegyensúlyozottságát is, ami aszály idején az egész élővilágnak, nagy vizek idején pedig az emberi infrastruktúrák, települések szempontjából lehet segítség. 

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

  • az utakon lerohanó vizeket sűrűn oldalra kell terelni és le kell lassítani természetes anyagokkal (például kővel, fával, avarral) és finom mintázatú vízszintes sáncokkal-árkokkal;
  • az irányított víz útjában legfeljebb néhány 100 m2 felületű tókákat érdemes létrehozni;
  • az eddigi begyorsító szemléletet felváltva törekedni kell a patakok természetes érdességének megőrzésére;
  • a völgyületek felső, időszakos vizű mederszakaszain pedig természetes anyagokkal és mintázattal (pl. rőzse/rönkgátakkal) javítani lehet az erdő (eredetileg optimális) vízmegtartó-képességét. 
Címlapkép forrása: Getty Images
Felelősségkizárás:
A publikációban szereplő állítások és vélemények kizárólag a szerző(k) saját álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség, illetve az Agrárszektort is kiadó NET Média Zrt. hivatalos álláspontjával.
További szakértő válaszol cikkek
Szakértő válaszol  |  2026. szeptember 22. 16:32

Hamarosan átalakulnak a banki játékszabályok: már csak így lehet hitelhez jutni

Megváltozhat a banki finanszírozás? Már nem csak a pénzügyi eredmények számítanak.

Szakértő válaszol  |  2026. szeptember 18. 16:31

Kegyetlen idők járnak a magyar erdőkben: a legtöbben nem is tudják, mekkora a baj

Súlyos a helyzet az erdőkben is, jelentősen csökkenhet a gidák túlélési esélye.

Szakértő válaszol  |  2026. szeptember 11. 16:29

Működik az új csodafegyver: már okositatókkal figyelik az állatokat

Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.

Szakértő válaszol  |  2026. szeptember 9. 11:32

Újabb tragédia a földeken: az aszály a beporzókat tizedeli

A növénytermesztésnek nem elegendő a vízhiányhoz alkalmazkodnia, beporzók nélkül sem fog menni.

Szakértő válaszol  |  2026. augusztus 28. 11:32

Vége a hagyományos aratásnak Magyarországon? Új módszer hódíthat a földeken

Így forradalmasíthatja a gépi intelligencia az őszi betakarítást: több hozam, kevesebb veszteség.