Hügelkultúra, avagy természetes vízmegtartás és talajépítés egy regeneratív kertészeti rendszerben.
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó megtapasztalhatta, hogy a korábban stabilnak hitt talajvízszint egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
A városi kertészkedés kis léptékű és egyszerű eszköznek tűnik, mégis sokat segíthet a klímavédelemben.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
A rutin és az eddigi jógyakorlatok már nem elegendők a talpon maradáshoz Magyarországon.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
A városi erdő fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelmi céljainak eléréséhez.
Erdei kisvizes élőhelyek jönnek létre vagy újulnak meg, amelyek segítik a víz helyben tartását és az élőhelyek stabilizálását.
A szivacsvárosok koncepciója jelenthet megoldást a klímaváltozás településekre gyakorolt hatásaira.
A tejpiacon és a sertéspiacon is súlyos a helyzet, jelentős áresést tapasztalnak a szereplők.
Első körben a túlélést kell megugrani, de a magyar gazdák számára is elkerülhetetlen a hatékonyságnövekedés.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából.
A téli időjárás egyik legnagyobb és legfontosabb hozadéka a talaj vízkészletének feltöltése.
A felszínen és talajban tárolt vízkészletek jelentős csökkenésének környezeti hatásai mindannyiunk életére hatással vannak.
Határozott lépések történnek az erdőállományok kiszáradásának megelőzésére a gemenci erdőben.
Már meg is születtek az első döntések az öntözésfejlesztést támogató pályázaton.
Az idei karácsonyi szezonban is tavalyihoz hasonló árszinten kapható az élő hal és a feldolgozott termékek Magyarországon.
Az idei száraz időjárás jóval kevésbé viselte meg a mezőgazdaságot, mint a 2022-es nagy aszály idején, de még így is megsínylette.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
