Itt a nagy terv: ez várhat több százezer hektár földre Magyarországon
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
A szakértők szerint az agráriumban szakítani kell a vízelvezetés gondolatával, és a vízmegtartásra kellene összpontosítani.
A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással lehet eredményeket elérni.
A fenntartható vízgazdálkodás és a vízmegőrzése az innovatív mezőgazdaság alapja.
Szeszélyes, ugyanis amíg az ország egyik fele „kiszárad” a másikon többször villám árvizekről is hír kaptunk.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Karcagon megalakította a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot.
A vízmegtartás és az öntözés hiánya továbbra is komoly problémát jelent a magyar mezőgazdaságban.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
Esőcseppekből közösségi erőforrás, avagy a nagyvárosokban is eredményes a vízmegtartás.
A következő csapadékos időben különösen fontos lesz a vízvisszatartás a földeken.
Megjelent a pályázati kiírás mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítására, melyre április 16-tól nyújthatnak be kérelmet a magyar gazdák.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a lakosság élelmezéséhez elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás.
Megtörtént az első olyan terület elárasztása, amelyet a tulajdonosa felajánlott ökológiai vízpótlás céljára.
Már elérhető az Agro Napló legfrissebb, márciusi lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
A decemberi és januári csapadékmennyiség alig érte el a harmincéves átlag felét, a talaj mélyebb rétegeiben 50–70 centiméter között már több mint 80 milliméter víz hiányzik.
A webes felületen a gazdák országszerte megjelölhetik azokat a mélyedéseket, ahol szerintük rövidebb vagy hosszabb ideig víz tárolható.
A megoldás a medrekben történő vízvisszatartás és a táji vízvisszatartás kombinációja lehet.
Megalakult a hazai vízgazdálkodás védelmével megbízott tárcaközi operatív bizottság.
A kutatás fókuszában a nagy tenyészértékű tej- és hústermelő szarvasmarhák tenyésztéstechnológiájának és takarmányozásának korszerűsítése állt.
Kulcsfontosságú a Homokhátság és az alföldi területek vízellátásának mielőbbi javítása.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.