A vízpótlás ideje alatt félmillió köbméter víz beeresztésével mintegy 25-30 centiméteres emelkedést tudnak elérni a holtágon - ismertették, hozzátéve: a háromnapos árhullámnak köszönhetően másfél héten át tudják növelni a holtág vízkészletét, amivel most az éves párolgás felét pótolják. A részletekről azt közölték: amikor a Duna a Sió-torkolati műnél (Sió-árvízkapu) tetőzik, az árhullámot beeresztik a Sió-csatorna irányába, majd a Sió-árvízkaput zárják, a megemelkedett vízszint pedig lehetőséget teremt a kutyatanyai zsilip megnyitására a Sió-csatorna felől a tolnai Holt-Duna irányába.

Hangsúlyozták: a vízpótlással fenntartható a páratlan természeti értéknek számító holtág ökológiai egyensúlya, illetve - mivel a víz a talaj mélyebb rétegeibe szivárog - ezzel biztosítják a talaj vízkészletének regenerálódását a holtág tágabb környezetében is. Kitértek arra is, hogy a Dunának kevés jelentős holtága van, ezek jobbára a Szigetközben és a Pakstól délre eső Tolna vármegyei folyószakaszon találhatók. Mivel a holtágaknak nincs kapcsolatuk az élővízzel, jellegükből adódóan (a felületükre hulló csapadékon felül) csak közvetett úton kapnak vizet - jegyezték meg.