A brüsszeli testület előzetes adatai szerint az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2025-ben 1,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó ágazatokban mintegy 2 százalékos visszaesést mértek, míg a közlekedést, az épületeket, a mezőgazdaságot és a hulladékgazdálkodást magában foglaló ágazatok kibocsátása lényegében változatlan maradt. Az EU teljes kibocsátása jelenleg 39 százalékkal marad el az 1990-es szinttől, miközben az unió gazdasága ugyanebben az időszakban 74 százalékkal bővült. A bizottság szerint ez azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább elválik az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásától.

A jelentés ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kibocsátáscsökkentés üteme 2025-ben lassult, ezért a következő években fokozni kell az erőfeszítéseket a 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos csökkentési cél eléréséhez. A tagállami kibocsátáscsökkentési kötelezettségek hatálya alá tartozó ágazatokban 2030-ra várhatóan 38,5 százalékkal mérséklődik a kibocsátás a 2005-ös szinthez képest, ami elmarad a 40 százalékos uniós céltól.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy kilenc tagállam nem halad megfelelő ütemben a 2030-as célok teljesítése felé. Ezért Ausztriától, Horvátországtól, Ciprustól, Németországtól, Olaszországtól, Írországtól, Litvániától, Máltától és Svédországtól korrekciós intézkedési terv benyújtását kéri. A tisztaenergiával müködő technológiák terjedésével kapcsolatban a bizottság kiemelte, hogy 2025-ben 1,9 millió tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba az EU-ban, ami az új gépjárművek mintegy egyhatodát jelentette. A szél- és napenergia-termelő kapacitás 611 gigawattra nőtt, ami az uniós villamosenergia-termelő kapacitás mintegy 49 százalékának felel meg. A hőszivattyúk újonnan telepített kapacitása az előző évi 26 gigawattról 41 gigawattra emelkedett.

A szén-dioxid-piaci jelentés szerint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételei 2025-ben 11 százalékkal, 43,2 milliárd euróra emelkedtek. Ebből 23,9 milliárd euró közvetlenül a tagállamokhoz került, amelyek az összeget a háztartások és az ipar kibocsátáscsökkentését szolgáló intézkedések finanszírozására fordíthatják. Az ipari létesítmények kibocsátása 3,3 százalékkal, a tengeri szállításé 4 százalékkal csökkent, míg a légi közlekedésé 0,2 százalékkal emelkedett.

A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási események 1980 óta becslések szerint 822 milliárd eurós gazdasági kárt okoztak az EU-ban. Az alkalmazkodáshoz 2050-ig évente mintegy 70 milliárd euró beruházásra lesz szükség. A brüsszeli testület hangsúlyozta, hogy a tiszta energiára való átállás nemcsak az éghajlatvédelmi célok elérését segíti, hanem erősíti az EU versenyképességét és energiabiztonságát, valamint mérsékli az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget.