Az uniós statisztikai hivatal szerint tíz év alatt (2013-2023) szinte minden gazdasági ágazat sikeresen csökkentette kibocsátását. A legnagyobb csökkenés - 43 százalék - az energiaiparban volt kimutatható, 448 millió tonnányi CO2-egyenérték. Szintén jelentős visszaesést regisztráltak a bányászat és kőfejtés (25 százalék), a szolgáltatások (20), valamint a gyáripar területén (17 százalék). Ezzel szemben a szállítási és raktározási szektorban növekedett a kibocsátás, 2013-hoz képest 14 százalékkal. A háztartások 14 százalékkal csökkentették kibocsátásukat, ami 110 millió tonnával kevesebb CO2-egyenértéket jelent.

Az Eurostat rámutatott, hogy EU gazdasága nemcsak a kibocsátáscsökkentésben ért el eredményeket, hanem a gazdasági teljesítménye is nőtt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának intenzitása - amely azt méri, hogy egyeurónyi gazdasági érték előállításához mennyi kibocsátás társul - 2013 és 2023 között 32 százalékkal csökkent, miközben a gazdaság hozzáadott értéke 19 százalékkal emelkedett.

Az uniós tagországok közül a szóban forgó időszakban a legnagyobb csökkenést Észtország érte el 61 százalékkal, Írország 50 százalékkal és Szlovénia 41 százalékkal. Ausztria, Litvánia és Luxemburg jóval mérsékeltebb, 17 és 19 százalék közötti csökkentést produkált. Magyarországon az Eurostat 31,6 százalékos csökkentést jegyzett fel.