Magyarországon is vannak lehetőségek a kaszkád hőhasznosításban és kút-újrahasznosításban.
Otthon is egyre többször kerül elő az édesség, megjelentek a kisebb, az elfogyasztott mennyiség szabályozását segítő formátumok
A 2026-os nyár szélsőséges hősége és aszálya súlyos árat követelt a magyar gazdaságtól.
Már nem csak az európai mezőgazdaságot, mindenkit több tényezős kihívás elé állít az aszály.
Tunézia baromfiágazata súlyos veszteségeket szenvedett el a nyári, rekordokat döntő hőhullám következtében.
Az energiahatékonyság javítása és a helyben rendelkezésre álló energiaforrások hasznosítása a mezőgazdasági üzemek számára is egyre fontosabb.
Júliusban és augusztusban a belga aukciókon kialakult paradicsomárak nem voltak elegendők ahhoz, hogy ellensúlyozzák az extrém időjárás okozta terméskiesést.
Napelemekkel felszerelt traktorral törhet be az európai piacokra az indiai Moonrider.
Késleltetett hatásokkal fenyegeti a globális piacokat a Hormuzi-szoros lezárása miatti energiaválság.
Tovább nyílik az agrárolló - egyre rosszabb képet mutat Európa.
Első hallásra ellentmondásnak tűnhet: miközben az aszály kiszárítja a terményt, hogyan lehet éppen szárítással mérsékelni az általa okozott károkat?
A magyar gombatermesztés komoly kihívásokkal néz szembe, miközben az ágazatnak továbbra is fontos szerepe van a hazai élelmiszer-ellátásban.
Hatalmas lehetőségeket jelenthet a liofilizálás technológiája a magyar élelmiszeripar számára.
Magyarországon a geotermikus energia hasznosítása, felhasználása jelentős múltra tekint vissza.
A holland hajtatott kertészet energiaigénye nemzetgazdasági léptékben is jelentős, az ágazat 2024-ben 10038 hektáron működött.
Törökország 20 év alatt megtöbbszörözte a geotermikus fűtésű üvegházainak a területét.
Sokáig úgy tűnt, hogy a napelemek elveszik a földet a termelők elől, de úgy tűnik, van egy jobb megoldás is.
Magyar Péter: a kormány klíma-, víz- és energiagazdálkodási jogszabály-javaslatot terjeszt a parlament elé
A kormányfő szerint hamarosan ismét teljes kapacitással működhet a Paksi Atomerőmű.
A zöldségfeldolgozó iparban a digitalizáció, az automatizáció és az energiahatékonyság egyre inkább a versenyképesség alapfeltételévé válik.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
